FotoMedia

Oroszország idén ünnepli Szevasztopol védelmének 150. évfordulóját. Orosz történészek izgalmas dokumentumokat mutattak be, amelyek a krími háború eseményeit új fényben mutatják. Lehetséges, hogy a nyugati egyház keresztes mozgalma áll a "szent háború" hátterében? Birodalmi ideák rabságában "Nemzeti feladatunk, hogy rekonstruáljuk dicsõséges történelmünknek ezt a lapját" -mondta el a sajtókonferencián a bejelentés után Vitalij Seremet, az Orosz Nemzeti Dicsõség Központban. "A keleti háborút a Vatikán kezdeményezte, és az a keleti keresztény világ megerõsítése ellen robbant ki" - magyarázta a kutató. Seremet eredményeit elmondása szerint egyedülálló arab, török és kurd dokumentumokra alapozza, illetve a foglyok végrendeleteire, és hírszerzési adatokra. "A kutatók az Orosz Birodalom külügyminisztériumának levéltárában bukkantak a dokumentumokra" - tette hozzá Seremet kollégája, az orientalista történész, Mihail Jakusev. "A háború oka az az egyházi viszály volt, mely Jeruzsálem és Betlehem helyzetérõl szólt, és 1850-ben fellángolva vezetett a háború kitöréséhez" - mondta Jakusev. A levéltári adatok azt mutatják, hogy a görög egyházi vezetõk attól féltek, hogy a minden bizonnyal vatikáni nyomás alatt álló Abdul Mejid szultán azt tervezi, hogy az eddig kedvezményezett ortodox hívõk helyett a katolikusokat állítja majd elõtérbe. Mindez pedig a nyugati egyház új típusú keresztes mozgalma volt - állítja. Így nem volt más lehetõség, mint hogy segítségül hívják Oroszországot, hogy védje meg az egyházat. A kutatók szerint az iratok segítenek más szemszögbõl tekinteni a konfliktusra. "Ez a háború nem csak a cár önzésérõl szólt, hanem szent háború volt a keresztény szentélyekért, háború az orthodox közösségek jeruzsálemi és keleti diszkriminációja ellen" - mondta Alexander Melnik, a már említett központ vezetõje. A szent helyek védelmét Jakusev szerint a háborúban elesett orosz katonák vére biztosította, és Oroszország hatalmi pozíciói védelmében lépett fel így - az orthodox egyház védelme ugyanis a bizánci birodalom ideje óta elsõdleges jelentõséget élvez a térségben. Oroszország így mintegy "szent ügyért", az egyház védelmében lépett fel, majd így veszített a nyugati hatalmak mohósága miatt - állítják a történészek a sajtónyilatkozatban. Az orosz történészek jövõre jelentetik meg munkájukat az akkor induló, 30 kötetes "Az orosz állam katonai története" sorozat részeként. Érdekes adalék lehet persze, hogy a történészek részei annak a mozgalomnak is, mely az orosz történelem birodalmi ideák szerinti kiigazításán dolgozik: az õ nevük merült fel ugyanis szakértõként a Vlagyimir Putyin által elrendelt nemrég lefolytatott tankönyv-revíziós folyamatban is. Nemzetközi tudományos- és veterán-körökben mindenesetre nem nézik túl jó szemmel a hasonló próbálkozásokat: a korábban már a Krím fosztogatása ellen is szavát felemelõ brit és francia veteránszövetségek nyíltan tiltakoztak az ellen, hogy õk egy szent háború, és a keleti egyház ellen harcoltak volna.