FotoMedia

Robet Capa, Henri Cartier-Bresson, Marc Riboud és Erich Lessing munkái keddtõl május 18-ig láthatóak a bécsi Westlicht galériában.
Ötven évig egy innsbrucki pincében pihent és csak egy költözésnek köszönhetõen került napvilágra a világhírû Magnum fotóügynökség 1956-as kiállításának anyaga, amely keddtõl május 18-ig látható a bécsi Westlicht galériában.
A fotók, amelyek között többek között Robet Capa, Henri Cartier-Bresson, Marc Riboud és Erich Lessing munkái láthatók, eredetileg Az idõ arca címû tárlat részei voltak. Most Magnum,s First néven került a közönség elé. Christoph Schaden mûvészettörténész szerint a "fotós humanizmus e dokumentumai" fõleg mûvészettörténeti értékük miatt érdekesek: "kulturális kísérlet volt egy felszabadult világlátásra a második világháború utáni Ausztriában." A öt évtizeddel ezelõtti kiállítás összeállítói, akinek kilétére a kutatások ellenére egyelõre nem derült fény, szándékosan kihagyták a háborús felvételeket, ugyanakkor sorozat látható a Mahátma Gandhi vezette indiai erõszakmentes mozgalomról, valamint az 1950-es évek gondtalan bécsi gyermekeirõl. Külön érdekesség Jean Marquis magyarországi riportja, amelyet még az 1956-os forradalom elõtt készített, és amely Schaden szerint "a fotográfia bátor áttörése volt a vasfüggöny túloldalára".
Valamennyi, A4-es formátumban megõrzött fekete-fehér felvétel tökéletes állapotban volt,amikor az innsbrucki francia intézet munkatársai költözés közben megtalálták azokat az épület pincéjében. Ez volt az egyik elsõ nagy vándorkiállítása az 1947-ben Capa, Cartier-Bresson és David Seymour által alapított fotóügynökségnek: annak idején öt osztrák városban, valamint Kölnben mutatták be a képeket 1956 õszén, mielõtt visszatértek volna Innsbruckba. Az egyik ládában egyébként pontos leírások voltak a képek konzerválásának eszközeirõl.
"Ha ma kellene kiválasztanom tíz képet abból a sorozatból, más szempontok szerint válogatnék. Az egészben nem a képek minõsége a legszórakoztatóbb, nem is az, hogy egy pincében találták meg õket, hanem az, ahogyan 50 évvel ezelõtt nyolc fotós a maga korát látta" - nyilatkozta a ma 85 éves Lessing, aki késõbb az 1956-os magyarországi eseményekrõl készült fotóival, valamint Herbert von Karajan karmester portréival vált világhírûvé. Lessing szerint a mai korról aligha lehet majd ilyen "égbõl pottyant ajándékot" találni, mivel a digitális fényképezés korában a fotósok rendszerint azonnal törlik a gép memóriából a fel nem használt képeket, így félõ, hogy az utókor megfelelõ dokumentáció híján marad.