FotoMedia

Akár az elsõ brit király is lehetett az a nagy termetû férfi, akinek maradványait kétszáz évvel ezelõtt találták meg Stonehenge közelében.
Uralkodó lehetett az a bronzkori férfi, akit jogarral és harci szekercéjével helyeztek örök nyugalomra négyezer éve Stonehenge közelében, a sírjában talált tárgyak pedig az elsõ brit koronaékszereknek tekinthetõk.
Nagyobb sír
Amikor eltemették, a legdíszesebb öltözékét, egy arany mellvértet adták rá, arccal napnyugat felé fordították és mellé helyezték fegyverzetét. Sírhelye a Bush Barrow néven ismert, Wiltshire melletti csaknem 40 méter átmérõjû, három méter magas sírhalom.
A sírt ugyan már kétszáz éve, 1808-ban feltárták, ám a kincsek jelentõségét sokáig nem ismerték fel. Az elmúlt három évtizedben a leleteket egy bank trezorjában õrizték, az uralkodó viszont háborítatlanul aludta tovább örök álmát a sírhalom alatt.
Most a Wiltshire-i Örökségi Múzeum szeretné kiállításon bemutatni a kincseket, ehhez pedig megfelelõ biztonsági intézkedések szükségesek, amelyek meghozatalára az intézmény 500 ezer fontot (csaknem 157 millió forintot) igényelt. Ennek birtokában kiállíthatnák a leleteket számos más, a Stonehenge feltárásakor napvilágra került tárggyal, amelyek segítségével a látogatók megismerhetnék, hogy milyen is lehetett az élet idõszámításunk elõtt 1800 táján.
Az eltemetett személy jelentõségével is csak az utóbbi idõben kezdtek foglalkozni a szakemberek, akik szerint egykori törzsfõnök, vagy inkább uralkodó lehetett, és vele az elsõ koronázási ékszereket helyezték a sírba.
Jelentõs lelet
Bárki is volt az illetõ, a szó szoros értelmében kortársai fölé magasodott, az erõs testalkatú férfi magassága ugyanis meghaladta a 180 centimétert.
A férfival eltemetett tárgyak közül a legjelentõsebb lelet egy bronztõr, amelynek markolatát 140 ezer apró aranyszöggel verték ki. A szögek alig valamivel vastagabbak, mint a hajszál, hosszuk pedig 1 milliméter. Minden egyes szegecs számára külön fúrták ki a lyukat, majd ragasztóval erõsítették a helyére.
A bronztõrök igen ritkák voltak abban a korban, az egész országban talán ha félszáz akadt.
Az illetõt a korabeli jogarral, egy buzogánnyal temették el, amelynek nyelét csipkézett szélû csontkarikák díszítik, ovális fejét pedig egy megkövesedett tengeri szivacsból faragták ki fáradságos munkával. A sírban két további bronztõrre, egy harci szekercére, arany övcsatra, rombusz alakú uralkodói jelvényre vagy ékszerre és szimmetrikus mintával ékesített arany mellvértre bukkantak.
Munka volt vele
A régészek szerint mindeme tárgyak elõállításán akár öt évig is dolgozhattak a korabeli mesteremberek, akik olyan anyagokat használtak fel, amelyek a szigetország egész területérõl származtak.
"Ez csak egy megérzés, de nem lehetetlen, hogy Bush Barrow-t Stongenge építtettõjének hozták létre" - vélekedett David Dawson múzeumigazgató. Mint kifejtette, a domb családi sírboltnak tûnik, ahová a magas, erõs férfit 400 évvel késõbb helyezték örök nyugovóra.
"Elég hatalommal rendelkezett, hogy elrendelje az együttmûködést, amely ilyen tárgyak elkészítéséhez volt szükséges. Ezek a kincsek olyan kultúrában születtek, amely nem ismerte a gyémántokat, sem a drágaköveket, lényegében Nagy-Britannia elsõ koronaékszereinek tekinthetõk. Négyezer évvel késõbb ki akarjuk állítani ezeket a kincseket, hogy a nagyközönség megismerhesse országunk múltját" - hangsúlyozta David Dawson.