Főoldal Egyházak A katolikus egyháznak nincs szüksége a nõkre?

A katolikus egyháznak nincs szüksége a nõkre?

E-mail Nyomtatás PDF
A Vatikánban most folyó püspöki zsinat egyik legfontosabb témája a katolikus lelkészek számának aggasztó csökkenése és ettõl nem függetlenül a papi nõtlenség kérdése.
A Vatikánban most folyó püspöki zsinat egyik legfontosabb témája a katolikus lelkészek számának aggasztó csökkenése és ettõl nem függetlenül a papi nõtlenség kérdése.
A cölibátus teológiailag nincs megalapozva – hangoztatta felszólalásában III. Gregoriosz pátriárka. Gondolatát azzal folytatta, hogy ha a keleti kánon engedélyezi a papok nõsülését, értelmetlen lenne tiltása a nyugati, vagyis a latin kánonban. Egy mozambiki és egy pápua-újGuineai püspök egyaránt a mellett kardoskodott, hogy foglalkozni kell a cölibátus kérdésével. Az antiópiai érsek emlékeztetett rá, hogy a katolikus vallásra áttért nõs anglikán lelkészeket a római katolikus egyház már befogadta.
A Szabadkán élõ Hegedûs Katinka a szegedi egyetemen szerezte némettanári és hittanári diplomáját, de szinte száz százalékig biztos benne, hogy az utóbbiban nem fog tud elhelyezkedni, mert a katolikus vallás nem pártolja a nõi hitoktatókat, csak akkor, ha más megoldás nincs, és nélkülözhetetlen a munkája.
Hegedûs Katinka elmondta, hogy egy mélyen hívõ, vallásos katolikus családban nõtt fel, de szülei nem a bigott katolicizmusnak voltak képviselõi, hanem a gondolkodó katolicizmusnak. Középiskolás korában csatlakozott a szabadkai karizmatikusokhoz, akik semmi mást nem csináltak, mint szinte egész nap csak imádkoztak. Mivel azonban Katinka és az egész családja is régóta részt vettek különbözõ karitatív munkákban is, összeegyeztethetetlen volt a lány számára, hogy a karizmatikusok egyáltalán nem vettek részt a közéletben, semmibe nem kapcsolódtak be.
Az akkor már végzõs lány A nõ helyzete az egyházban címû dolgozata nem kis vihart váltott ki. Mindig foglalkoztatta ugyanis az a például közismert tény, hogy a nõk csupán ötven év fölött mehetnek oltárt díszíteni, kertet rendezni, vagy a papok mellé házvezetõnõnek, irodai szolgálatra, de az alkalmasságuk ebben ki is merül. A nyájat mindig férfi vezeti és az tudnivaló, hogy a Vatikán el is rendelte, hogy teológusok nem is foglalkozhatnak a nõk kérdésével, tehát a nõk pappá szentelésének a kérdésével, sõt, a diakónus-szentelés sem jöhet szóba, azzal a kifogással, hogy Jézus tanítványai férfiak voltak; attól függetlenül, hogy a bibliában nincs határozott elutasítás. Viszont megnyitották a teológiatanulás lehetõségét a elõtt is, és ha nagyon akarja és megfelelõ helyen van, megfelelõ képességekkel, akkor a teológiának a doktora is lehet, de csak annyiban maradhat teológus, tehát mint aktív teológia tanár, amennyiben nagyon nagy szükség van rá. Az egyház kétféle létmódot helyesel a nõk számára, vagy a megszentelt szüzesség, vagy pedig a család keretében az anya, a feleség, de csak, mint házastárs. Egyébként Pál levelében a galatabeliekhez azt tartalmazza, hogy az asszonyok az egyházban hallgassanak, de ugyanez a Pál azt is megírta, hogy aki megkeresztelkedtek Krisztusban, az többé nem zsidó és római, nem rabszolga és szabad, férfi és nõ, tehát az egyház abszolút vallja az egyenjogúságot. A dogmatikában, elméletben ez egy hangzatos dolog, hogy egyek vagyunk, csak éppen az egyház vezetésében, az egyház közéletében a nõk ne vegyenek részt.
Rapcsányi László beszélgetése nyomán

Módosítás dátuma: 2005. október 25. kedd  

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 133 vendég böngészi