Spencer Tunick közel tizenöt éve készít olyan képeket, amelyeken több ezer ember pózol meztelenül.
Ezerötszáz meztelen ember vette körül Venezuela nemzeti szimbólumát, Simon Bolivar szobrát vasárnap. A gyûlés hátterében nem politikai vagy egészség-megõrzési indokok álltak, hanem a mûvészet. A meztelen tömeg Spencer Tunick fotómûvész hívására foglalta el a teret.
Meztelenek és boldogok
Az amerikai fotográfus, aki rengeteg, meztelen embert szerepeltetõ képeivel szerzett világhírnevet, a Bolivar sugárutat szemelte ki akciója számára. Caracas reprezentatív útja arról nevezetes, hogy az ellentmondásos megítélésû Hugo Chávez elnök elõszeretettel rendezi itt politikai gyûléseit.
Bár a caracasi fotózás Tunick sokadik hasonló akciója volt, a latin mentalitás megzavarta a fotós rutinját. "Nagyon keményen kellett dolgoznom, mert az emberek hihetetlenül feldobottak voltak" - mondta Tunick a nap végén a Reutersnek.
Tunick megafonon keresztül instruálta a Bolivar szobor elé felsorakoztatott, több ezer, izgatott meztelen embert. "Ott vannak páran ruhában, tereljétek ki õket" - tudósította a mûvész szavait a helyszínrõl az AP riportere.
A felvételre az interneten egyébként 7800-an jelentkeztek, de végül csupán 1500-2000 ember jelent meg. A fotózás, bár feldobta a jelentkezõket, amúgy nem az önfeledt nudizmusról szól. A modelleknek ugyanis két órát kellett, gyakran kényelmetlen pózokban várakozniuk.
Ennek ellenére az egyik résztvevõ, a 23 éves Harold Velasquez örömmel idézte fel a procedúrát. "Könnyû ruhát vettem fel reggel, mert tudtam, hogy nem sokáig kell magamon tartani" - számolt be az elõkészületekrõl - Nagyon jó hangulata volt az egésznek, pozitív energia lengte be a tömeget. Felszabadultnak éreztem magam."
Az önkéntesek segítségükért egy-egy dedikált példányt kapnak majd az elkészült mûbõl.
Felszabadult izgatottság
A meztelen modellek egy részének a koreográfia szerint feküdniük kellett, mások térdeltek, vagy a lépcsõkön ültek. Tunick különbözõ szögekbõl, állványokról és épületekrõl készített képeket, a háttérbe egyszer a sugárút pálmasorát, máskor oszlopokat komponált.
A tömegbõl idõnként felszabadult ujjongás hangjai hallatszottak, számolt be késõbb a hangulatról a kimerült fotós, aki nem rejtette véka alá: "Nehéz munka volt, az emberek különösen izgatottak voltak, nem tudtak leállni, úgyhogy hosszabb ideig tartott az egész, mint máskor. De végül sikerült megcsinálni, amit akartam".
Letartóztatás nélkül
Az amerikai fotós 1992 óta készíti a rengeteg, ruhátlan embert szerepeltetõ képeit. Bár egyes mûértõk állítják, a fotók a náci koncentrációs táborok képeit idézik meg, a mûvész nyilatkozataiban tiltakozott az értelmezés ellen. "A test a szépséget jelképezi, a szeretetet és a békét" - mutatott inkább a virággyerekek ideológiája felé.
Spencer Tunickot egyébként meglepte, hogy összességében zavartalanul folyt a munka. A mûvészt, aki New Yorkban, Londonban, Sao Pauloban és Bécsben is dolgozott már, ugyanis több alkalommal letartóztatták.
"Mindenkinek köszönöm itt Caracasban. Dallasban már biztos letartóztattak volna" - búcsúzott a megafonban a texasi származású mûvész meztelen modelljeitõl.