Munkácsy Mihály és a fotográfia kapcsolata ismereteink szerint az 1860-as években, a mûvész fiatal korában kezdõdött. 1863-ban készült róla az elsõ általunk ismert fotó, és az évtized második felétõl már mûvészetéhez is felhasználta a fényképet, mint modellpótlót. Késõbb is elõszeretettel alkalmazta festészeti segédeszközként, és szívesen örökíttette meg magát, életének helyszíneit, eseményeit. A kiállítás e hagyatékba enged bepillantást. A látogatók többségét feltehetõen a festményeihez használt modell- és tanulmányfotók érdeklik elsõsorban. Az elsõ ilyen képek részint kényszerûségbõl születtek: a modellek magas napi díja miatt ily módon segített magán a mûvész. Késõbb a pénztelenség már nem játszott szerepet, a gondos tervezés után beállított testtartások, az érzelmi hatások megörökítésére, a kompozíció elkészítésére szolgáltak a fényképek. A legtöbb egy beállított alakot ábrázol, a kevés csoportkép egyike a Krisztus Pilátus elõtthöz készült, s a mû elkészültét megelõzõ aprólékos és tudatos tervezésrõl tanúskodik. A húsz alak között ott találjuk Munkácsyt is, Pilátus és egy kaucsukbabát tartó férfi között áll. Más alkalommal is lefényképeztette magát, mint modellt. A Golgotához életnagyságú keresztet ácsoltatott. A kereszt eldõlt, s modellt álló férfi késõbb belehalt sérüléseibe. Munkácsy ezután magát kötöztette a keresztre, ami bizonyára segített neki a szenvedés átélésében. A parádi Károlyi birtokon, 1890 körül készült az a három lovas csoportkép, melyeket a Honfoglalás festéséhez felhasznált. Az egyik tanúsága szerint Munkácsy az ágaskodó lovon is biztonsággal ült a nyeregben. A Honfoglalás az akkori országot járva választotta ki modelljeit, a képek Szentesen, Csongrádon, Kolozsváron és Miskolc környékén készültek. A festmény 1892-ben festett változatáról készült fényképen Munkácsy tollal és grafittal javításokat, kiigazításokat végzett, ezáltal az utókor is bepillantást nyerhet az alkotás folyamatába. Munkácsy festményeirõl több korabeli fotómásolat, nyomat készült, melyeket széles körben terjesztettek. Ezek egynémelyike a kiállításon is látható, lehetõvé téve, hogy a modelleket összehasonlíthassuk a ténylegesen megvalósult elképzeléssel. Az életrajzi vonatkozású fotók segítenek emberközelbe hozni Munkácsyt. Portréit korának legnevesebb honi és külföldi fotográfusai mûtermei készítették. Egy fiatal, valamint egy idõsebb kori kép is grimaszolva ábrázolja. Több fotó megörökítette mûtermét, a festményeihez modellként használt kellékekkel együtt. Két fotón a mûtermében berendezett "keleti sátrában", pamlagon heverve látható. "Az ablak melletti sarokban volt az õ karamáni szõnyegekbõl feszített sátra, alóla át lehetett tekinteni az egész mûtermet; a szögletet betöltõ kerevet fölött tükrök lógtak s egy órási tükör a sátor fölött is, hogy kétszeres távolságban is láthatta alkotásainak szín és távlati hatását. Ott szokott pihenni, ott gondolkozott el esténkint" írta Malonyai Dezsõ. Kocsor János történész muzeológus