Lányok, lányok, földiboszorkányok

2005. augusztus 09. kedd origo
Nyomtatás
A Szerelmem nyara címû tinilányos film egy vakációról szól, de nem könnyû kis heherészés arról, hogyan lazáznak a csajok a strandon.

 A Szerelmem nyara címû tinilányos film egy vakációról szól, de nem könnyû kis heherészés arról, hogyan lazáznak a csajok a strandon. A tündérmese és a manipuláció lélektana keveredik benne, lassú hömpölygéssel ábrázolva a hülye csitriket. Fehér lovon érkezik a Szerelmem nyara címû film elején a hõsnõ szerelme. Egy õsi kastélyban lakik, vörösbort szürcsöl, csodás ruhákat ad és szellemet idéz. Mint a mesében. A tájszólással beszélõ árva kislány egy nagymenõ rosszlány bûvkörébe kerül. Szerelmeskednek, de nem kifejezetten leszbikus film ez. Inkább a kamasz kapcsolatok lelkesítõ lángolásáról és kegyetlenségérõl szól. Amikor a felelõsség még kicsi, a tudat már nagy, és anyu sincs otthon meg apu se. A tipikus kamasz-romantika hosszú párbeszédekkel, lassú képekkel bonyolódik, megtartva a meseszerû kezdet hangulatát. Közben szokásos kamasz-csínytevések következnek: drogozás, rongálás, lustálkodás, polgárpukkasztás. Csak éppen nem ezekre helyezték az alkotók a hangsúlyt, ezek kísérõ körülmények, nem errõl szól a film. Hanem két személyiség küzdelmérõl, az önzés és az önátadás játékáról. Belekevertek egy harmadik szálat is, a vallási õrületet, ami kevésbé lett izgalmas mint a lányok tekergõzése egymás körül, de néhány érdekes pillanatot azért biztosít a nézõ számára a párás tekintettel naphosszat mormoló gyülekezet képe. A hõsnõ bátyjának jellemfejlõdése azonban jóval egyszerûbb mit a lányokéi. Itt is a manipuláció a fõ motívum, egymás behülyítése, a megtérõ fiú a párja az ágyba bújó lánynak. Feltûnnek közben a háttérképek, az egyszerû kis dolgok, amik egy furcsa, meghatározatlan és átlagos helyre teszik a cselekményt: a bunkó ex-szeretõ, a falusiak, a kicsi házak, a kastélybeli család. Mind-mind azt erõsíti, hogy a történet csak két személyrõl szól, a tér és az idõ is teljesen mindegy, a szerelemmé fajuló tinibarátság mítosza történik itt néhány hétbe sûrítve. A kiszolgáltatottság és az önzõ játék, a szeretetéhség lelket felzabáló önfeladása inkább e nyári mozi témája. Érdekes, bár lassú hömpölygése néha már túlzásnak tûnik. Ebben hasonlít a témájához is: jó nagy feneket keríteni az ügynek, életkérdéssé változtatni az egy nyári virágzást. A feszültséget leginkább az erõsíti, ami a lányokat is bepörgeti, saját erotikus kisugárzásuk. Nem szexfilm, 12 éven felülieknek szülõi felügyelettel megtekinthetõ, inkább csak folyamatosan lehet sejteni: ezek most csak megölelik egymást, de mindjárt túlmennek a barátság határain. Táncolnak, pasikról is beszélnek és öltözködnek és nézegetik egymást, csókolóznak heccbõl és komolyan. Ha nem volna benne a szoftleszbi csavar, nehezen tudná megtartani a nézõ figyelmét a film. Az okos, sznob, kifinomult, elkényeztetett és az árva, egyszerû, erõs lány találkozása nem lesz példázat arról, hogy milyenek a leszbikusok. A játék itt a lényeg, amiben egyformán kellene hinniük ahhoz, hogy jó játék legyen. Minden játék úgy romlik el, ha a valaki kicsúfolja a másik szabályokba vetett hitét. Ebben lesz újra közös a megtért báty és a megbûvölt húg sorsa. dr. Igó
Módosítás dátuma: 2005. augusztus 09. kedd