Kossuth rádió 20.30-21.00
Noli turbare circulos meos!
Szerkesztő-műsorvezető: Antall István

Mensáros László naplóiról a fia Mensáros Péter
A sajátos apa-fiú kapcsolat dokumentuma ez a könyv, de ezen túlmenően az önmaga megismerésével, világképének alakulásával, a „lelki rendcsinálással” egy életen át bíbelődő művész vallomása. A látszólag naplóként illetve levelezésként kezelt munka nemcsak a gyermeknek, a családnak de az „utókornak” is készült. Ciklikussága, töredezettsége, félbehagyásai és újrakezdései talán még izgalmasabbakká teszik ezt a munkát, amelyet jó néhány ismeretlen, izgalmas fénykép és vázlatos családtörténet is kiegészít. Ez a könyv minden személyessége ellenére éppen a szerkesztő és sajtó alá rendező szakember: P. Török Margit Anna, valamint a családtagok jóvoltából olyan alaposan jegyzetelt forrás értékű mű, amely színháztörténeti szempontból is kikezdhetetlen.     

A Kert mítoszáról a Mai Manó Házban
A felvilágosodás botanizáló kedvét még a tudásvágy, a természethez való elszánt kötődés és a harmóniakeresés izgalma tetette általánossá, Jóllehet, míg Fazekas Mihálynak jutott, addig Csokonai Vitéznek nem futotta kertre, s a meditáció csendjére se sok. Az anyagai gondokkal küzdő Kazinczy Ferenc a legjobb gabonatermő földjeiből csinált angolkertet. A gulyáskommunizmus hétvégi kertjeinek groteszk művészete immár a fonóművészet, Balla András által dokumentált. Ez teremtett alkalmat a beszélgetésre.        
Illyés Zsuzsanna táj- és kertépítész a legendás Pagony építész stúdió munkatársa, a mai kertkultúra esélyéről, a táj, a tér, tehát a természet és a megrendelő személyes elképzelései közötti szakadékokról.   
Szegő György építész, fotókritikus a kert gondolatiságáról, arról, hogy hogyan válik teóriává a kert, hogyan lesz belőle hangulat, érzés, hogyan válik a művészi gondolat hordozójává és tárgyává akár.  
Balla András fotóművész, a Kertészeti Egyetemen végzett és a Pilisi Parkerdő Gazdaság adta meg neki a kert élményét, ahol aztán Robinson szerepet választó emberére is ráakadt.     
Mőcsényi Mihály a magyar kerttervezés oktatásának átfogó megidézésével a szegedi Dóm tér kertépítészeti, kerttörténeti jelentőségétől jut el a mai kerttervező oktatás nagyjainak megidézéséig.    
Szűcs Gábor táj- és kertépítész a korszerűség és a városi kertek sajátosságairól, a keríthetőségről és a tuják fölöttébb való elterjedéséről, a mulandósággal való szembenézés képességéről, a Bauhaus ház és a kert kapcsolatáról.