FILMFORGATÁS Várhatóan november 10-én kezdik vetíteni a hazai multiplexekben a Görög Zita, Pindroch Csaba és Keller János fõszereplésével forgatott, Fej vagy írás címû, fiataloknak szóló komédiát, amelynek forgatókönyvét a producer Schilling Zoltán amerikai mintára készítette el. Miben profibbak vajon az amerikai szkriptek és mire kell épülnie egy filmnek, ha sikeres akar lenni? Legalább harminc kópiával kezdik el vetíteni novemberben a hazai mozikban azt a magyar romantikus vígjátékot, amelyet augusztus közepétõl egy hónapon keresztül forgatnak Lengyel Andor rendezésében. A producer Schilling Zoltán szerint a produkció fogadtatása próbája lehet annak is, hogy mennyire találja el a fiatal magyar nézõk ízlését egy tengerentúli minta alapján felépített forgatókönyvbõl készült film. „Az amerikai forgatókönyvek sokkal profibb felépítésû, mint a hazaiak, azaz gyakorlatilag ennek a know how-nak sikere is függ a film sikerétõl” – mondta a hvg.hu-nak a producer-forgatókönyvíró, aki jelenleg a korábbi Schilling-Moharos Kft. után a cég jogutódjának tekinthetõ Analog Artistsban tanít forgatókönyvírást. A Fej vagy írás címû – közönségfilmnek szánt – produkció egy kissé visszahúzódó egyetemista fiatalember (akit Keller János, a Fehérvári Színház fiatal mûvésze alakít) története, aki éppen egy topmodell iránt lobban szerelemre (a szépséges lányt természetesen Görög Zita játssza). A történet további alakulása természetesen azt a kérdést veti fel, hogy a sikeres modell a héjatermészetû menedzserét választja, vagy a galambtermészetû diákfiúba szeret bele? A sztori tehát – az alkotók szerint – a hazai filmes forgatókönyvekhez képest más felépítésû szkript alapján íródott, de vajon mi is az, amihez Hollywoodban sokkal jobban értenek, mint itthon? „A filmgyártás elmúlt nyolcvan éve alatt olyan dramaturgiai, s egyben pszichológiai tudás halmozódott fel Hollywoodban, amellyel behozhatatlan elõnyre tett szert Amerika” – írja Oravecz Éva Csilla az IPM 2004. novemberi számában megjelent remek cikkében, amelyben rávilágít: a tengerentúli forgatókönyvírók képesek elérni, hogy bárki üljön is be a moziba a világ bármely pontján, a képek mindenkire – kortól, nemtõl, fajtól, korábbi tapasztalatoktól függetlenül – nagyjából ugyanazt a hatást gyakorolják, tehát amelyek a leguniverzálisabb emlékeket képesek elõcsalogatni. A Miért nem keres James Bond sohase parkolóhelyet? címû cikk tisztázza azt a hollywoodi alaptételt is, hogy a vásznon csak olyan képeket lehet mutatni, amelyek, ha nem volnának a filmben, annak története is megváltozna. Márpedig - mint a szerzõ arra kitér - két olyan konfliktus van a világon, amely az embereket igazán érdekli: az életellenes és a szexuális/szerelmi feszültség. A filmtörténelem legnagyobb klasszikusaiban nem is találunk más motívumokat. A KARAKTEREK TUDATOS CÉLJAI ÉS FEL NEM FOGOTT SZÜKSÉGLETEI A Fej vagy írás tehát a szerelmi konfliktusban utazik. „A romantikus vígjátékok a nemi ösztön kielégítésének szükségletét fedezik, s csak a motivációs hierarchia alsóbb fokain következnek az egzisztenciális, rokoni-baráti vagy társadalmi problémák, amelyekkel az európai mozi általában operál” – szól az írás, amelynek rövidített változatát erre a linkre kattintva, regisztrációt követõen olvashatják el. Az amerikai forgatókönyvírók tisztában vannak azzal, hogy szükségleteink és céljaink a legritkább esetben esnek egybe (lásd a Karakterológia címû keretes írást). A szükséglet (inner need) egy filmbeli karakter életében az a hiányállapot, amelynek ugyan nincs tudatában, a film során mégis ennek kielégítésére törekszik. A felszínen ugyanakkor a primér szükségletek vannak, vagyis az anyagi siker, az érvényesülés, a karrier sima need, míg megtalálni az igaz szerelmet már inner need lehet. Mint az IPM-ben megjelent cikk is rámutat, azokat a filmeket szeretjük, amelyekben a fõhõsök szembeszállnak fizikai vagy érzelmi konfliktusaik tárgyával, mégpedig azért, mert az életben rendszerint nem így viselkedünk, s a történetek példát, kurázsit adnak a nézõknek. A fentiek ismeretében tehát kérdés, hogy a filmben a csinos modell ismeri-e fel valós szükségletét (azaz hogy szerelemben tudna élni egy szerény, jóképû fiúval is), vagy éppen a Keller János alakította diák ébred rá, hogy értelmetlen egy sztármodellért hajtania. A FILM CÉLCSOPORTJÁNAK SZÁNJÁK A SZPONZORCÉG ÚJ AUTÓTÍPUSÁT A film szereplõgárdája és készítõi részben ismertek. Görög Zitát ugye nem kell bemutatni, sem a menedzserét alakító Pindroch Csabát; mindketten külföldi és hazai produkciók egész sorában szerepeltek. Keller János egy ifjúsági filmben állt egyszer kamera elõtt, egyébként a Fehérvári Színház színészeként a Hairtõl kezdve a Dzsungel könyvéig több darabban is játszott. Legjobb barátját Varjú Kálmán, a Vígszínház fiatal, 25 esztendõs tagja alakítja, aki a produkció nagy felfedezettje lehet. Szerepet kap még Tahi Tóth László, illetve egy egyetemi tanárt alakító Havas Henrik is. A rendezõ Lengyel Andor eddig egyetlen nagyjátékfilmet készített, az Osvárt Andrea fõszereplésével forgatott Kistestvért 2003-ban fejezték be, emellett azonban produkciós asszisztens volt A napfény íze címû Szabó István-filmnél, a Glamournál és a Hídembernél pedig rendezõasszisztens. A produkcióak két fõ anyagi támogatója a Max Factor kozmetikai vállalat, s a Toyota autógyártó. Érdekesség, hogy utóbbi cég - hasonlóan a külföldi "nagyokhoz" - nagyjából a mozipremierrel egyidõben dobja itthon piacra a filmben látható új modelljét, az Aygo-t, mégpedig azzal a nem titkolt szándékkal, hogy éppen a filmre jegyet váltó nézõk körében arat tetszést a modell. A filmet - többek között a Blikken keresztül - támogatja még a Ringier kiadó, s a TV2 is. A forgatás szeptember közepéig tart, a novemberberi premiert követpen pedig az is kiderül, hogy a magyar multiplexek közönsége értékeli-e Görög Zita színészi játékát, s a tengerentúli mintára felépített forgatókönyvet. Karakterológia Mint azt éppen a Fej vagy írás producerének, Schilling Zoltánnak, illetve Moharos Györgynek a Filmírás.hu oldalon közölt ismertetõ írásában le van fektetve, a jellemrajzok összeállításánál legfontosabb a goal (a karakter célja, amit tudatosan el akar érni), need (olyan szükség, amellyel a film elején talán még maga a karakter sincs tisztában) és change (a változás, amely akkor áll be, ha a karakter ráébred, mire/kire van valójában szüksége) szentháromság, A filmek gyakran nem is szólnak másról, mint az útról, amit a karakternek be kell járni ahhoz, hogy tudat alatti need-je (vagyis szükséglete) tudatosulhasson. A film vége pedig azt mutatja meg, mihez kezd a karakter az életével, eddigi céljaival a need-je tudatosulása, vagyis a change után.