Nem loptuk! Szüleink, elõdeink építették! Nem gyengül a Babes, ha a Bolyai ismét ragyoghat – hangzott el pár héttel ezelõtt Csíkszeredában.
Jogos igény, nem kiváltság
Fekete Szilveszter, a Bolyai Kezdeményezõ Bizottság alapító tagjaként a tüntetésen hangsúlyozta, hogy az önálló állami magyar tannyelvû egyetem jogos igény, a megmaradás és a jövõépítés alapvetõ feltétele. „Nem kiváltságokat kérünk, hanem jól bevált, európai gyakorlatot szeretnénk meghonosítani, hiszen Európa minden jelentõsebb kisebbsége kivívta már az anyanyelvû egyetem mûködésének jogát” – tette hozzá.
A romániai felsõoktatásban uralkodó állapotok bizonytalan jövõképet festenek, kolozsvári egyetemen folyó magyar oktatás alárendelt, napi mûködésében ki van szolgáltatva a többség jó- vagy rosszindulatának, a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem pedig költségvetésében van kiszolgáltatva, mégpedig a magyarországi politikának. Így nem csoda, ha a fiatalok közül sokan máshol keresik a biztosabb jövõt, és kivándorolnak. Az uniós csatlakozás küszöbén, tizenöt éven át tartó, hiábavaló küzdelem után itt az idõ, hogy újra szervezzék az erdélyi magyar oktatást. Ezért konkrét követelésekkel áll elõ a Bolyai Kezdeményezõ Bizottság: „Követeljük, hogy január végéig szülessen döntés a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak összefogásáról. Ezek megerõsödve, majd leválva újraalakíthatják a Bolyai Egyetemet. Követeljük, hogy a román állam anyagilag járuljon hozzá a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem fenntartásához. Követeljük, hogy számolják fel a közoktatás kisebbségellenes állapotait. Önálló intézményrendszerre van szükségünk a közoktatásban is. Követeljük, hogy indítsanak magyar tannyelvû osztályokat a moldvai csángómagyarok számára” – sorolta Fekete Szilveszter, megjegyezve, hogy ezen célokat az összes jelentõsebb erdélyi magyar politikai erõ támogatja, és ez a megmozdulás is a nemzetegység egy szép példája.
Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség fõtitkára beszédében utalt arra, hogy az erdélyi magyarság döntött már a magyar nyelvû oktatás kérdésében, amikor mind a két magánegyetemre, valamint a Babes-Bolyain (BBTE) mûködõ magyar szakokra túljelentkezéssel adta le voksát. Ez az igény tehát megkerülhetetlen. Mivel pedig mind a Magyar Polgári Szövetség, mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatásáról biztosította a magyar egyetem kezdeményezését, ebben az erdélyi magyarok között nincs vita, mondta, hozzátéve, hogy most már csak a román közvéleményt kell meggyõzni.
Dobó László, a Fidelitas országgyûlési képviselõje arról beszélt, hogy miért tartják fontosnak a szolidaritást az erdélyi magyar egyetem ügyével. Mi magyarországiak sokszor el sem tudjuk képzelni, a határon túli családoknak milyen anyagi és lelki áldozatot kell vállalni azért, hogy gyermekük – ha odahaza nem megy – Magyarországon, magyar nyelven tanulhasson és szerezzen diplomát - mondta. Az erdélyiektõl csak elvettek – „a templomot, az iskolát”.
- Elszomorít bennünket az az érdektelenség, nemtörõdömség, ahogy az erdélyi fiatalok demonstrációi, követelései a magyar közéletben visszhang nélkül maradtak – folytatta hozzátéve, hogy kötelességünk kiállni a határon túliakért, nemcsak azért, mert az itthoni egyetemek és fõiskolák a határon túl élõk nagyszüleinek, dédszüleinek adóiból is épült, és nemcsak azért, mert a határon túli magyaroknak joguk van magyarként élni, hanem azért is, mert 2005-ben, a XXI. század Európájában hihetetlen és elkeserítõ, hogy közel 2 milliós lélekszámú nemzetiség saját szülõföldjén csak korlátozva használhassa anyanyelvét. Bizakodjunk és tegyünk érte, hogy a magyar nyelvû Bolyai Egyetem létrehozásával a tudás fáklyája mhamarabb fellobban Erdélyben is – zárta beszédét Dobó László, majd a rendezvény többi résztvevõjével együtt gyertyát gyújtott annak jelzésére, hogy a magyarországi fiatalok is szolidárisak az önálló magyar egyetemért küzdõ erdélyi fiatalokkal.
Az ügy
Az önálló állami magyar felsõoktatási intézmény létrehozásáért október 17-én szervezett tüntetésláncot a Magyar Ifjúsági Tanács (EMI), a Bolyai Kezdeményezõ Bizottság, az Erdélyi Magyar Ifjak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács oktatási szakbizottsága, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség. A megmozdulás Sepsiszentgyörgyön kezdõdött, aztán Csíkszeredában, majd Nagyváradon folytatódott, végül pedig Kolozsváron zárult. A könyves-gyertyás tüntetéseken nem csupán a Bolyai Egyetem újraindításért gyûlt össze több ezer magyar, hanem egyúttal követelték a Sapientia EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem állami támogatását is, valamint az iskolásokat sújtó kisebbségellenes állapotok megszüntetését.
Az önállósághoz vezetõ elsõ lépés a Bolyai Kezdeményezõ Bizottság tagjai szerint a BBTE-n tervezett önálló karok létesítése lenne. A testület az elmúlt hetekben több ízben is felmérést készített a BBTE magyar oktatói körében, amelyben azok kifejthették álláspontjukat a tervvel kapcsolatban. Az eddig feldolgozott adatokból kiderül, hogy az oktatók több mint 80 százaléka támogatja a magyar karok létrehozását, valamint a magyar tagozat fokozottabb önállósodását. A legutóbbi miniközvélemény-kutatást azzal a nem rejtett szándékkal végezték el, hogy ha kiderül, a magyar oktatók többsége támogatja a magyar karokat, akkor kérjék az egyetem szenátusától azok létrehozását. Noha még nem sikerült teljes mértékben feldolgozni a kérdõíveket, várhatóan az derül ki, hogy a magyar oktatók döntõ többsége egyetért a Természet-, Humán, valamint a Társadalom- és Gazdaságtudományi Karok létrehozásával.
Adják vissza a Bolyait!
Hogy milyen érzelmek húzódnak meg az önálló magyar egyetem létrehozásának terve mögött? A puszta tények felsorolása helyett inkább szó szerinti változatában közöljük Sógor Csaba szenátor csíkszeredai tüntetésen elhangzott beszédét:
Bolyai!
Bolyai! - sóhajtott féltékenységében Gauss, mikor a fiatal Bolyai írásait olvasta.
Bolyai többé nem lesz! - döntötték el bizonyos elvtársak, mikor megszüntették az egyetemet.
Legfeljebb Babes-Bolyai.
Hol van Bolyai? - ordították a hodákiak 1990-ben Marosvásárhelyen. Természetesen nem a Bolyai egyetemet akarták helyreállítani. Bolyai kell nektek? - kérdezték az elmúlt években román politikusok és tanügyi szakemberek. Hiszen már tanáraitok sincsenek. A zenének és a mezõgazdaságnak nincs nemzetisége. Nem lesztek versenyképesek, elkülönülve magatokban – mondták gúnyolódva, mikor ezen karok újraindításáról tárgyaltunk.
Fura ez a gondolkodásmód, ez a túlzott aggódás az oktátasunk színvonaláért.
Ugyanígy aggódnak a román nyelv elsajátításáért is. Ezért kell gyermekeinknek román anyanyelvûeknek írt tankönyvbõl tanulni. Ezért kell a történelmet és a földrajzot is románul tanulni.
Értjük már! Óvnak, nehogy alulmaradjunk az EU-s versenyben.
De nem ezért akarunk önálló Bolyai egyetemet, hogy jobbak, vagy gyengébbek legyünk.
Pusztán csak azért, mert a miénk volt a BOLYAI!
Elvették!
Ne lopj! - tanítja a Szentírás is.
Európai Uniós követelmény is: visszaadni, amit a kommunizmusban elvettek. Majd aztán ráérünk alul- és lemaradni. Elõbb adják vissza az egyetemünket.
Adják vissza a Bolyait! Nem loptuk, szüleink, elõdeink építették! Nem gyengül a Babes, ha a Bolyai ismét ragyoghat.
Adják vissza az egyetemünket!
Adják vissza a Bolyait!
Ehhez elõször nekünk kell összefogni!
Ehhez kívánok jó munkát!
Mayer Mária
Kapcsolódó cikkek
- Évszázadok óta tartó rejtély után kiderült, a magyarok tényleg leszármazottai-e a hunoknak (index.hu)
- Több szlovák-magyar regionális vasúti kapcsolat újraindítását tervezi a szlovák szaktárca (MTI)
- Kitüntették Orbay Lászlót
- Orbán Viktor beszéde – 2024. március 15.
- Megtiltaná a brit kormány, hogy külföldi államok brit sajtótermékekben szerezzenek részesedést (MTI)
|