FotoMedia

2010. december 16. - "Nemzeti érzelmű vagy?" Erre egy átlag bajornak, franciának vagy éppen japánnak minden bizonnyal tágra nyílna a szeme – nem értené a kérdést. A kérdés történelmünk utóbbi jó ezer évéből fakadó hungarikum.

Az államalapításunkat megelőző hatalmi harcból az idegen érdekeket kiszolgáló és Európának megfelelni vágyó erő került ki győztesen. Ősi vallásunkat, írásunkat, hagyományainkat tűzzel-vassal irtotta a Szent István-i új rend. Hiába égették el rovásbotjainkat, hiába üldözték táltosainkat. A „nemzeti érzelem” – a Nimródtól eredő származástudat, a dicső múltunk ismerete, őseink tisztelete, az ősi csonkítatlan szentháromság kép Boldogasszony Anyánkkal – kiirthatatlannak bizonyult több mint nyolcszáz éven át. A megtörhetetlen nemzeti öntudat dicső szakrális uralkodóinkkal nagyhatalommá tette Kárpát hazánkat. A Szent Korona-tanra épülő államrendnél jobbat, igazságosabbat és életképesebbet azóta sem tud fölmutatni a nyugati civilizáció. Ez dicsőségünk és vesztünk is egyben.
A nyugati civilizáció és a zsidóság eredetmondájában az érvényesülés vágya, az irigység testvérgyilkosságot szült. Míg Romulus megölte Remus-t, Káin meggyilkolta Ábelt, a mi őstestvéreink, Hunor és Magor szeretetben, egymást segítve űzték a Csodaszarvast, hogy megleljék hazájukat. Mire számíthattunk hát az egyre nagyobb zsidó-szabadkőműves befolyás alatt álló „kulturált” Európától? Mit várhattunk tőlük a tatár, a török és Habsburg után, újra és újra talpra állva, a hatalmas véráldozatok, a kegyetlen megtorlások után is a szent szabadságért kiáltva? Láthatatlan megszállást és lassú halált.
A világosi fegyverletétel utáni önkényuralmi rendszernek még mindig túl erős volt a magyarság. Alá kellett aknáznia a nemzeti önérzetet. Kapóra jött két magyarul sem tudó német tudós korábbi – a magyarság európai hírnevének lejáratását célzó – finnugor rokonság-elmélete. A barbárnak és műveletlennek tartott szibériai népekkel való rokonságot rövid időn belül – hasonló képességű, részben magyarul nem is beszélő „magyar” tudósok – hivatalos, akadémikus elméletté fejlesztették. Egy-két évtizedes megszakításokkal ettől az időtől kezdve napjainkig tart a nemzetrontó, történelemhamisító politika. Mindegy, hogy diktatúra vagy demokrácia van, liberális, vagy éppen konzervatív eszmék uralkodnak, a rontó féreg háborítatlanul rágja gyökereinket. Azt, hogy mennyire eredményesen, mindannyian tapasztalhatjuk. A lassú halált csak akkor kerülhetjük el, ha visszanyerjük majd kétszáz éve elvesztett nemzeti önbecsülésünket.
Nemzeti érzelmű vagy? Tudod-e, hogy mióta élnek őseink Európában? Tudod-e hogy Kazakisztánban másfél millió magát magyarnak valló, bár nyelvünket már nem beszélő ember él, a világban több mint egymilliárd turáni testvérünk van, akik az iskolában tanulják, hogy mi rokonaik vagyunk? Tudod, milyen domináns és különleges a magyar gén? Ismered-e a rovásírást, ismered-e néphagyományainkat?
Magyar fiatalok, elsősorban Nektek szólnak a Magyarságtudományi füzetek. Ti vagytok a jövő, vértezzétek föl magatokat a tudással! Bármennyire is reménytelennek látszik ez még ma, el fog jönni hamarosan az idő, amikor végre kezébe veheti a sorsát a magyarság. Erre föl kell készülni testileg, lelkileg, szellemileg. Ez utóbbihoz nyújt segítséget ez a különös gonddal és szeretettel készülő sorozat, mely nagylelkű támogatóinak köszönhetően csupán 400 Ft-ba kerül.
Néhány mondat a Magyarok Világszövetsége elnökének, Patrubány Miklósnak a bevezetőjéből:
„A magyarság eredetéről, életéről szóló hivatalos tanítások első, a nagy nyilvánosság előtt történt sok rendbéli cáfolatára 2004-ben a Magyarok VI. Világkongresszusán került sor. Ekkor közel száz magyar és nem magyar tudós és kutató, művész és nyelvész bizonyította, hogy a finnugor elmélet mind genetikai, mind embertani, mind történeti szempontból meghaladott.” A nyitóelőadást Mario Alinei tartotta a római birodalmat megalapító nagy civilizáció letéteményeseiről, az etruszkokról. Előadásának alapja az a könyv volt, amelyben az etruszkok nyelvét a magyar nyelvvel azonosította. „…Mario Alinei, Európa minden bizonnyal leghíresebb nyelvtörténésze, az utrechi egyetem professzora, az UNESCO égisze alatt megjelenő grandiózus mű, az Atlas Linguarum Europae alapító és harminc éven keresztül ügyvivő főszerkesztője a nagy tudósok szerénységével lépett a mikrofonhoz és így szólt: Bocsássák meg nekem, hogy kicsit lámpalázas vagyok, de még soha nem beszéltem 1500 etruszk előtt.”
Könyves Kálmán