Főoldal Ajánló Ősök Napja emlékünnepség lesz a hétvégén Bugacon (Kuruc.info)

Ősök Napja emlékünnepség lesz a hétvégén Bugacon (Kuruc.info)

E-mail Nyomtatás PDF

2011. május 24. - Bugacon a tavalyi nagyszabású Kurultáj rendezvény után május 29-31. között az idén tartják meg először az Ősök Napja elnevezésű emlékünnepet. A háromnapos rendezvény részleteiről, céljáról és üzenetéről dr. Bíró András Zsolt humánbiológus, antropológus, a Kurultáj és az Ősök Napja főszervezője nyilatkozott a Kuruc.infónak. - Mi ösztökélte önöket az Ősök napja megrendezésére?
- A Kurultáj legközelebb 2012-ben lesz, ám a szervező, a Magyar Turán Alapítvány úgy látta, hogy az emberek nagyon örülnének, ha a köztes esztendőkben rendeznénk megemlékezést vagy ünnepet. Az elszakított magyar területeken is jó kapcsolattal rendelkezünk, s főleg az ottaniak hangoztatták, hogy szeretnének egy összekötő összejövetelt a két Kurultáj között. A határon túliak biztatására mi is úgy gondoltuk, hogy a kérés teljesítésével végre megvalósíthatjuk a régi vágyunkat. Megemlékezünk egy-egy történelmi eseményről, van ünnepük a nőknek, a nemzetközi munkának, emléknapja a holokausztnak, ám a magyar ünneprend régi adóssága, hogy nincs olyan ünnepnapunk, amelyen megemlékeznénk az igazi gyökereinkről, az őseinkről. Meg lehet ünnepelni például az államalapítást, de az sem lehetett volna Árpád vezér és a honfoglalás nélkül. Nincs megfelelő emléknapja a pozsonyi csatának, amelyet ha nem nyerünk meg, ma nem létezne Magyarország.

- Árpád vezérről úgy-ahogy megemlékezünk, ám a hun Attiláról szinte egyáltalán nem.
- Pedig a magyar hagyományban nagyon mélyen gyökerezik a hun tudat. Attila királyról és Csaba királyfiról még a népdalainkban is énekelünk, s a mi a legfontosabb, Attila valószínűleg itt, a Kárpát-medencében, valahol magyar földben nyugszik. Sok olyan helyütt is vannak Attila-megemlékezések, ahol a nagy király sosem járt, de nálunk, ahol élete nagy részét töltötte, s ahol meghalt, nincsenek ilyen rendezvények. Az összes magyar ősről sincs a nemzedékeket összekötő megemlékezés. Az idei, először megrendezendő Ősök Napján az ilyenfajta megemlékezéseket indítjuk el, mert erre nagy igény van. Amikor ezt a gondolatot fölvetettük, rögtön több száz szervezet csatlakozott hozzánk. A honfoglalásra, Árpád vezérre és Attilára élezzük ki ezt az ünnepet, de rajtuk kívül az összes magyar ősről megemlékezünk.
- Hogyan zajlik majd le az Ősök napjának tudományos, illetve a látványos része?
- Az idei ünnepen a hagyományőrző csapatok seregszemléje lesz Bugacon. A világ legjobb lovasíjászai, gyalogos harcosok tartanak bemutatót, lesz íjászverseny, gyorsasági és ügyességi lovasversenyek. Külön érdekességként megemlíteném az úgynevezett, a magyar hagyományban is gyökeret vert nomád lovasjátékokat, így például a lovasbirkózást, lóversenyt, illetve a nomád népek nemzeti játékát, a köpgar, vagy buszkasi néven ismert lovas stratégiai játékot. Ezenkívül kiemelném a népzenei műsorokat, a színtiszta népzenei, magyar táltosdob hangversenyeket. Vasárnap a Muzsikás együttes föllépésével zárjuk a megemlékezést, de rajta kívül föllépnek még a Kurul dobosok. Több száz táltosdobos mutatja be tudását, s megszólal a világ legnagyobb, az egy bőrből, a tavalyi Kurultájra készített táltosdobja. A bugaci életfánál lesznek megemlékezések, szertatások a magyar ősvallásról. A bugaci életfát, vagy Ősök fáját a tavalyi Kurultájon avattuk föl.
- Pontosan milyen fáról van szó?
- Nemes Sándor, hejcei famíves alkotásáról van szó, magassága 7,45 méter, súlya 18 mázsa. A kőrisfából faragott fa tetőtől talpig magyar és turáni motívumokat jelenít meg. Látható rajta a termékenység jele, a férfijel, az élet körforgásának és az összes ősi, illetve közép-ázsiai motívumvilág, a hold, a nap, honfoglalás kori magyar övvereteken és tarsolyokon ábrázolt palmetta díszek. Az ősök fája a földből nő ki, az égre tör, s több ága van. Megjeleníti a nemzedékeket, az élet körforgásának szimbolikáját. Nemes Sándor az Ősök fáját Bugacnak ajándékozta, s azt a Szabadság téren állították föl. A Kurultáj idejére, 2010-ben ideiglenesen áthelyezték a rendezvény helyszínére.
A Kurultáj mellett az Ősök Napja lesz a Magyar Turán Alapítvány arculata. Az idei rendezvény üzenete, a csillagos ég, a tejút és az Ősök fája meg van jelenítve a molinókon és a rendezvény logóján. A tejútból, a csillagos égből mintegy fölsejlenek a nagy ősöknek, Attilának, Árpád és Bene vezérnek a jelképes arcképei. Bene vezér portréját, egy honfoglalás kori koponya alapján elkészített antropológiai arcának rekonstrukcióját a tavalyi Kurultájon meg lehetett nézni. Az idén is fölállítjuk az ősök sátrát, ahol az érdeklődők megnézhetik, hogy miként nézett ki egy honfoglalás kori vezér.
- Lesznek-e tudományos előadások a három nap folyamán?
- Igen, öt-hat tudományos előadás lesz, mindegyik a régi magyar, vagy a sztyeppei világgal foglalkozik. Előadások hangzanak el a régi magyarok viseletéről, fegyverzetéről a régészeti leletek tükrében. A magyar és a keleti zenék, illetve a régi sztyeppe és az ősmagyar istenképek összehasonlításáról is hallhatunk előadást. Az antropológiai előadások az ősi magyarság eredetéről szólnak.
Az Ősök Napja rendezvényeinek összeállításakor a nagycsaládokra és a távolabbi helyekről érkezőkre is gondoltak. A belépés ingyenes, s ami nagyon fontos, nem szabadítják rá az érdeklődőkre a rabló vendéglősöket, azaz az ételt-italt családbarát árakon árulják. A rendezvény szomszédságában a rendezők kialakítanak egy nagy alapterületű sátortábort, ahol lesznek zuhanyozók és vécék. Csupán a sátorhelyért kell majd fizetni, s így például egy hat-nyolc fős család egy-kétezer forintért három-négy napig sátorozhat a helyszínen.
Ismét fölépítik minden idők legnagyobb hagyományőrző táborát, a honfoglalás kori jurtatábort, ám ide csak azok kerülhetnek be, akiknek van saját jurtájuk. Fontos előírás lesz, hogy akinek van jurtája és bekerülhet a táborba, annak korhű viseltben kell járnia. A jurtatábor egy része zárt, a másik viszont látogatható lesz. Megcsodálható majd munka közben a honfoglalás kori bronzöntőműhely, valamint a fegyver- és az íjkovácsolás. A nagy kézművesvásáron kizárólag magyar, vagy ehhez a kultúrkörhöz tartozó termékeket kínálnak megvételre. Mindez természetesen csak kiegészítője a bemutatóknak és a megemlékezéseknek.
Bíró András Zsolt azt ajánlja, hogy aki jó helyet szeretne a sátortáborban, már péntek délután érkezzen meg a Bács-Kiskun megyei Bugac település határában, Kecskeméttől 25-30 kilométerre, a Bugac és Bugacpusztaháza közötti pusztákon, ahol a 2010-es Kurultájt is rendezték. Az Ősök Napja rendezvényeit három irányból közelíthetjük meg: Az M5-ös autópályáról Szeged, illetve Budapest irányából a kiskunfélegyházi lehajtónál letérünk és Bugac településen keresztül, az útjelzőtáblákat követve érkezünk meg a helyszínre. Kecskemét irányából az előbbivel párhuzamos úton Jakabszállás felől, valamint délkeleti irányból Kiskunmajsa felől, Móricgáton keresztül érhetjük el a rendezvény helyszínét. A programok hétfő reggelig zajlanak. Hering József

 

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 311 vendég böngészi