FotoMedia

 Ma mind a nyolc régióban meg kell ismételni a megyeielnök-választást
Az okok lényegében nem változtak: a polgárok valószínûleg ezért maradnak otthon, mert nem tudatosítják a megyei választások jelentõségét és azt, hogy a regionális parlamentekbe juttatott képviselõk és a megyefõnökök kezében óriási hatalom összpontosul, komoly összegekrõl döntenek, a megye lakosainak a mindennapi életét érintõ határozatokat hoznak. Ezenkívül a kampány nem volt mozgósító erejû, sõt kimondottan unalmas volt, pedig sok pénzt költöttek rá. Egyes becslések szerint a politikusok több tíz milliót különítettek el e célra, a legmélyebben a jelenlegi Pozsony megyei elnök nyúlt a zsebébe. Bár nem akarta elárulni, pontosan mennyibe kerültek a provokatív billboardok és a többi népszerûsítõ eszköz, a költségek bizonyára milliókra rúgnak. Az egyik zsolnai jelölt bevallotta, 3,5 milliót költött el, s ha gyõz, a befektetés kamatostul megtérül, megyefõnökként legkevesebb 4,2 milliót fog keresni. Az elnöki székbe ülõkre kényelmes hivatal, szolgálati kocsi, külföldi utak, reprezentatív rendezvények és évente 14 fizetés vár. Bérük a közigazgatásban elérhetõ legmagasabb bértarifa és személyi értékelés kétszeresének felel meg, ami havonta körülbelül 80 ezer koronát jelent. Ugyanakkor mindenhová ingyen utaznak, pontosabban az útiköltségeiket téríti a megye. Miután véget ér a megbízatási idõszak, kéthavi fizetésüknek megfelelõ végkielégítést kapnak. Természetesen rendkívüli jutalomban is részesülhetnek, errõl a képviselõ-testületek döntenek. A közérdekû adatok közzétételérõl szóló törvény értelmében az erre vonatkozó információkat januártól már nyilvánosságra kellene hozni, a parlament ezt már jóváhagyta, csakhogy az államfõ nem írta alá, s ha nem törik meg az elnöki vétót, a megyei fizetéseket ezentúl is homály fedi majd.
A választási részvétel az utóbbi 15 évben fokozatosan csökkent. Elemzõk szerint nem csoda: az emberek belefáradtak a sok voksolásba, hiszen volt olyan év, hogy többször kellett az urnákhoz járulni. 2004-ben például volt kétfordulós államfõválasztás, referendum a megbízatási idõszak kurtításáról, majd európai parlamenti képviselõket is választottunk. A népszavazásokat is általában ignorálják a polgárok: ahhoz, hogy érvényes legyen, a lakosok felének véleményt kellene mondania. Az egyetlen érvényes referendum az uniós csatlakozásról szólt.
A részvételi arány nem utolsósorban függ az idõjárástól is. Két héttel ezelõtt – fõleg Besztercebánya megyében – a havazás sokakat elriasztott, néhány helyen gyertyafénynél töltötték ki a cédulákat. Az idõjárástól függ az eredményhirdetés is. „Mivel csak két jelöltre lehet szavazni, a voksokat gyorsan összeszámlálják, így hamarább várható eredmény, mint két héttel ezelõtt. Hivatalosan azonban csak azután lehet nyilvánosságra hozni az adatokat, miután az összes jegyzõkönyvet kézhez kapjuk. Ha jó idõ lesz, ezzel nem lesz gond” – mondta lapunknak Orbán Edit, a Központi Választási Bizottság elnöke. (sz-a)
RÉSZVÉTELI ARÁNYOK AZ ELMÚLT 15 ÉVBEN
Parlamenti választások 1990-ben 95,39%
Parlamenti választások 1992-ben 84,20%
Parlamenti választások 1994-ben 75,65%
Parlamenti választások 1998-ban 84,24%
Államfõválasztás 1999-ben – 1. forduló 73,89%
Államfõválasztás 1999-ben – 2. forduló 75,45%
Megyei választások 2001-ben – 1. forduló 26,02%
Megyei választások 2001-ben – 2. forduló 22,61%
Parlamenti választások 2002-ben 70,06%
Helyhatósági választások 2002-ben 49,51%
Államfõválasztás 2004-ben – 1. forduló 47,94%
Államfõválasztás 2004-ben – 2. forduló 43,50%
Európai parlamenti választás 2004-ben 16,96%
Megyei választások 2005-ben – 1. forduló 18,03%
Megyei választások 2005-ben – 2. forduló ?
(A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nyomán)

Miben különbözik a mai szavazás az elsõ fordulótól?

Orbán Edit, a Központi Választási Bizottság elnöke:
A megyei választások mai, második fordulója alapvetõen abban különbözik a két héttel ezelõtti elsõ körtõl, hogy most már csak két személy közül kell egyet kiválasztani. Múltkor két szavazólapot kaptak a polgárok, az egyiken a képviselõjelöltek, a másikon a megyefõnöki székre pályázók szerepeltek. A megyei képviselõket már kiválasztották a lakosok, ám mivel egyetlen elnökjelölt sem szerezte meg a leadott szavazatok több mint 50 százalékát, a mai fordulóba a két, legtöbb szavazatot kapott személy jutott. Ezúttal nincs megkötés, legkevesebb mennyi voksot kell szerezni. Az lesz a megyefõnök, akit többen választanak. A gyõzelemhez elég akárcsak egyetlen pluszszavazat is. A polgárok ma csak egyetlen cédulát kapnak, azon két jelölt neve lesz, s az egyik név elõtti számot kell bekarikázni. A lapot utána borítékba teszik, majd bedobják az urnába. Ezenkívül más változás nincs: ugyanúgy reggel héttõl este tízig lehet voksolni, a választóhelyiségek sem változtak, s a választási bizottságok is ugyanazok.
A második forduló elõtt érkeztek panaszok a választási bizottsághoz?
Érkeztek, de nem voltak lényegesek, néhány még az elsõ fordulóval függött össze. Ha komoly törvénysértést nehezményeztek volna a polgárok, testületünk azonnal rendkívüli ülést tartott volna, ám erre nem volt szükség. (sza)