Hir: "Demokráciaellenesnek gondoljuk, mert a hatalmat nem a magyar állampolgároktól, hanem egy t á r g y tól, ..
Hir: "Demokráciaellenesnek gondoljuk, mert a hatalmat nem a magyar állampolgároktól, hanem egy t á r g y tól, ......eredezteti. Köztársaság ellenesnek pedig azért tartjuk, mert az esküt egy királyság szimbóluma elõtt tette le." - mondta Burány Sándor (MSZP). Nem tudni, hogy tudatlanság vagy politikai megfontolás miatt mond butaságot Burány Sándor országgyûlési képviselõ. Az igaz, hogy az elmúlt hatvan évben tudatosan hallgatta el a magyar oktatáspolitika a Szent Korona tant, eszmét, és az abból fakadó magyar alkotmányos rendet, amely ezer éven át fundamentuma volt Magyarországnak és a Szent Korona országainak. De az azért elvárható volna egy országgyûlési képviselõtõl, hogy tisztában legyen országunk alkotmányos hagyományaival. A magam részérõl kötelezõvé tenném minden országgyûlési képviselõjelöltnek, hogy állampolgári ismeretekbõl, jogtörténetbõl, a magyar történelembõl nagy nyilvánosság elõtt levizsgázzon. Mégiscsak borzasztó, hogy olyan emberek hoznak törvényt, akiknek fogalmunk sincs országuk jogfejlõdésérõl, egy ezeréves állam alkotmányos rendjének kialakulásáról és változásairól.
Teljesen mindegy, hogy ismerethiány vagy politikai sandaság szülte Burány Sándor megnyilatkozását, egy mindenféleképpen tetten érhetõ nála a politikai kettõs mérce. Hisz a vörös csillag vagy a horogkereszt, de még a nemzeti zászlók sem tárgyak csupán, hanem egy ország, egy eszme kifejezõi. De ha csak ennyi tartalommal bírna a Szentkorona (különbözõ korban különbezõképpen írták a le a "Szent Korona" szót), akkor sem illik simán mint múzeumi tárgyról beszélni arról, ami a magyar államiság egyetlen és hiteles kifejezõje. A Szentkorona ennél sokkal többet jelent.
Nem kívánok a Szent Korona szerkezetében rejlõ jelképrendszerrel, szakrális vonatkozásaival foglalkozni, hisz Molnárfy Tibor és mások sokkal avatottabbak e témában. Kizárólag politikai, társadalomformáló erejérõl osztanám meg gondolataimat.
A Szentkorona a világon egyedülállóan jelöli ki a hatalom és a nép, más szóval a vezetõk (döntéshozók) és az alárendeltek társadalmi kapcsolatrendszerét, alkotmányos, törvényes viszonyát.
A Szentkorona, mint erkölcsi, jogi személy, és mint a hatalom forrása a legfõbb hatalmat, az egyeduralkodói hatalmat kivette az egyes ember, az uralkodó kezébõl, és olyan fennkölt, természeti törvényeken, de mondhatjuk isteni törvényeken nyugvó állam megszületését tette lehetõvé, amely kizárta közjogilag az alkotmányos zsarnokságot, és egy harmonikus társadalmi együttélést tett lehetõvé azt adott kornak megfelelõen. Ha a "sötét középkort" vesszük figyelembe, akkor nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy ezért nem volt nálunk rabszolgaság, vagy vallásüldözés és etnikai háborúskodás, mert a Szentkorona õrködött a népe felett.
Mivel a Szentkorona mentes az emberi gyarlóságtól, ezért volt fontos és lenne ma is, hogy annak szellemében kormányoztassék Magyarország. Ez maga az az eszmei alap, amely Magyarország társadalomi, politikai berendezkedését meghatározta az elmúl évezredben.
Ezzel nincs tisztában Burány Sándor.
A Magyar Alkotmányossági Jószolgálati Testület az alábbiak szerint fogalmazta meg a Szentkorona-eszme szerinti alkotmány lényegét:
Alkotmányos evidenciák
- A Szent Korona erkölcsi, jogi személy, melynek minden tagját egy és ugyanazon szabadság illeti meg.
- A Szent Korona a magyarság és a vele együtt élni kívánó népek, közösségek több mint ezeréves államalkotó akaratát, a közös múlton alapuló, jelen és eljövendõ nemzedékek érdekeit foglalja magában, és a tagjain keresztül érvényesíti azt.
- A Szent Korona és az abból fakadó alkotmányunk biztosítja a magyarság és a vele együtt élni kívánó népek örök szabadságát, önrendelkezési jogát, amit senkinek nincs joga feladni, sem csorbítani.
- Minden birtok forrása a Szent Korona. A nép életének természet adta létfeltételei: a föld, a víz, a levegõ, az energiaforrások nem privatizálhatók, nem vonhatók magántulajdonba. Hasonló a helyzet az emberi szellem alkotásaival, amelyek lényegében több ezeréves közös szellemi fejlõdés gyümölcsei.
- A Történelmi Alkotmány nem szüntethetõ meg, nem függeszthetõ fel. A Szent Korona tagjainak joga és kötelessége élni az ellentmondás és ellenállás jogával, ha megsérül a Szent Korona eszme.
- Hatalmi erõ alkotmányt nem írhat, nem módosíthat! Az alaptörvény, a sarkalatos törvények, minden jogszabály, a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom minden intézkedéseinek meg kell felelnie a Szent Korona eszmének.
- Törvénysértéssel jog nem létesíthetõ.
- Az alaptörvény és az Alkotmány nem egy, és nem azonos! Alaptörvény tekintetében a jóváhagyás és módosítás joga a magyar népet és a vele együtt élni kívánó népeket, polgárokat illeti meg.
Nem nagyotmondásból állítom, de a Szent Korona - Szentkorona-eszme - és abból fakadó alkotmányos állam az isteni bölcsességet foglalja magában. A legfõbb hatalmat nem csak elviekben, hanem a mindennapok szintjén is kifejezte. A "fõ" (a mindenkori hatalom) és a "test" (nép) együttesen testesítették meg a Szentkoronát, tették e nép legfõbb hatalmasságává. Ezt az összetartozást tudta és értette a nemesség és az egyszerû pórnép is, nem úgy, mint a jelenlegi politikusaink. A Szentkorona adott hatalmat és felelõsséget a nemességnek, és a Szentkorona adott jogot és önérzetet a népnek. Bakos Batu fogalmazta meg találóan: "Az igaz, hogy minden szabadságharcunkat katonailag elvesztettük, de közjogilag mindig megnyertük, mert mindig volt egy felettes rend a Szentkorona, amit minden uralkodó kénytelen volt igazodási pontként elfogadni. Az a király, aki nem volt a Szent Koronával megkoronázva azt a nép nem is fogadta el uralkodójának.
Nem csak tévedés, de nem is csak csúsztatás, hanem tudatos hamisítás, amikor úgy beszélnek a Szentkoronáról, mintha csak a királyságban érvényesülhetnének azok az evidenciák, amik meghatározták a történelmi alkotmányunkat. A Szentkorona eszme, de a történelmi Alkotmányunk sem beszél kizárólagosan királyságról. Véleményem szerint az államforma lényegtelen abból a szempontból, hogy milyen értékek és törvények szabályozzák az államrendet. Ezért lehetett a Szentkorona intézményesülése idején királyság, fejedelemség, kormányzóság vagy köztársaság.
Csak megjegyzem, hogy a '19-es köztársaságot nem tekinthetjük a Szentkorona szellemében született valaminek, hanem inkább a bolsevizmus magyarországi elsõ és legtragikusabb megnyilvánulásának. Ennek a 133 napos közjogi terrornak a rendbe hozása majd hat évig tartott, és következményei ma is hatnak Trianon okán.
Én külön választanám a kommunizmust a bolsevizmustól, mert a valódi kommunista az elveihez ragaszkodik foggal körömmal, míg a bolsevik a hatalomhoz. És ha ez így van, márpedig így, akkor vaknak kell lennünk, hogy ne lássuk, hogy a közéletünkben megjelenõ és elhallgatott bolsevik szellem akadályozza történelmi Alkotmányunk jogfolytonosságának a helyreállítását, a Szentkorona intézményesülését.
A Szentkoron-eszme alapvetõen értékeket, társadalmi, politikai elvárásokat jelent, annak jogi, és eljárásjogi megoldásait rögzítette az adott kornak alaptörvénye, amely különbözõ írott megállapodásokban (Aranybulla), vagy királyi rendeletekben, illetve szokásjogon alapuló törvényekben jelent meg. Egységes szerkezetben megjelenõ alkotmányról nem beszélhetünk, még a Werbõczy hármas könyve esetében sem, mivel eljárásjogilag nem lett alkotmányos szintre emelve annak ellenére, hogy úgy tekintettek rá, mintha az lenne.
Nem csak elvi kérdés, hogy mi tekinthetõ törvénynek! Csak az, amely le van írva, vagy az is ami a nép lelkében, tudatában él és mûködik, amely meghatározza egy társadalom rendjét?
Mindennapjaink tapasztalata, hogy a törvény önmagában semmit sem ér, ha nem értékek mentén születnek, ha nem egyenlõ mércével mér. Ma már közhelynek számít, hogy ma Magyarországon jogszolgáltatás van, és nem igazságszolgáltatás, mert ugyanaz a törvény azt és annak ellenkezõjét is képes legitimálni.
Ez azért lehetséges, mert leléptünk arról az útról, amit elõdeink a Szentkorona nevében közjogilag kiköveztek számunkra.
Mint ahogy a múltunk, úgy a jövõnk is a Szent Koronához kapcsolódik.
Beszélhetnek bármit az emeszpések, lesvájcisapkázhatják a Szent Koronát a liberálisok, de egy biztos, hogy nem ettõl lesznek magyarok. Még csak attól sem, hogy magyarul is beszélnek, mert nem csak nyelvében él a nemzet, hanem szívében, elõdei tiszteletében és legfõképpen az értékeit megõrzõ nemzeti jövõ építésében elfoglalt helyük és cselekedetük teszik jó és hasznos magyarrá, vagy "sehonnai bitanggá", aki hazáját árulja.
Magyarnak lenni nem jobboldaliság és nem baloldaliság kérdése, és nem ez határozza meg a magyart, hanem a haza iránti szolgálata, amit a történelem ítél meg.
Ezért lehetünk "jó magyarok", lehetünk "rossz magyarok", lehetünk "semmi magyarok", akinek teljesen mindegy, hogy mi történik az országgal, és lehetünk "naiv magyarok", akit a hatalom mindenkor képes becsapni.
Ne higgyünk a burányféléknek!
Takács András
a Szentkorona követe
Kapcsolódó cikkek
- Pusztinán is tarthatnak rendszeresen magyar misét a moldvai csángók (MTI)
- Vitályos Eszter: a Kurultaj a Kárpát-medencei hagyományőrzés egyik legerősebb eleme (MTI)
- Az RMDSZ és az EMSZ álláspontja szerint is szükség van az etnikai politizálásra Erdélyben (MTI)
- Orbán Viktor, Nagy Feró és Bayer Zsolt is ott lesz a nyár egyik legnagyobb politikai eseményén (index.hu)
- Forbes: Szoboszlai Dominik a legértékesebb magyar sportoló (MTI)