FotoMedia

 Még mindig sok a saját helyzetével elégedetlen ember, de biztató, hogy számuk folyamatosan csökken

Az IVO a Focus közvélemény-kutató adataira támaszkodva konferencián ismertette az eredményeket. A számokból kitûnik, hogy az utóbbi három év folyamán húsz százalékkal nõtt az elégedettek száma. A felmérés nemcsak évekre bontotta le az eredményeket, hanem a választási idõszakokat is külön elemezte. Zora Bútorová kifejtette, az elemzés során arra is összpontosítottak, hogy egy évvel a választás elõtt hogyan értékelik a megkérdezettek az ország helyzetét. Kiderült, a 2002-es választás után megkezdett reformokra a lakosság egy jelentõs része továbbra is fenntartásokkal tekint, de az elégedetlenek száma csökkent az elõzõ választási ciklushoz képest.

A megkérdezetteknek arra kellett válaszolniuk, miként látják az ország nemzetközi helyzetét, a magyar kisebbség helyzetét, a fiatalok esélyeit, a szlovák demokráciát, saját- és családjuk életszínvonalát, az alkotmány és a törvények betartását, a társadalom igazságosságát, valamint az állampolgárok biztonságát. A megkérdezettek többsége majdnem az összes témakörben jobbára negatív, pesszimista válaszokat adott, de számuk a korábbi felmérésekhez viszonyítva csökkent. Csak a magyar kisebbség helyzetében észlelt a többség pozitív változásokat. A magyarok szempontjából a legnagyobb, pozitív változást az 1998-as év, vagyis a meeiarizmus legyõzése és az MKP kormányra kerülése hozta. 2002-es választást követõen helyzetük a megkérdezettek fele szerint stabilizálódott, harmada szerint tovább javult. Viszont mindössze a válaszadók 39 százaléka értékelte kedvezõen az ország belépését a nemzetközi szervezetekbe (EU, NATO), az állampolgárok többsége ráadásul úgy véli, hogy a demokrácia állapota romlott Szlovákiában.

Ugyan még mindig túlsúlyban vannak az életszínvonalról pesszimistán nyilatkozók, de ezen a téren némi javulás látható, mivel a többség már inkább semleges álláspontra helyezkedett. Az elmúlt években egyre kevesebb a negatív álláspont az alkotmányosság, a közbiztonság, valamint a társadalmi igazságosság tekintetében is.

A többség csak finomítást szeretne

Pozsony. Zora Bútorová szociológus szerint az emberek nem akarják, hogy a jövõ évi választások után radikálisan módosítsák, „visszacsinálják” a reformokat. A szociológus úgy véli, a közvélemény-kutatás eredményei azt igazolják, hogy a Smer szavazói sem azonosulnak minden esetben Robert Fico retorikájával. A párt támogatóit sokszor inkább az elégedetlenség és a düh vezérli, semmint az ideológiával való szimpátia. Bútorová szerint a reformokat leginkább a HZDS és a KSS szavazói ellenzik. (TASR)