A szegényekre, a gyengékre, a gyerekekre való odafigyelést nevezte az idei karácsony egyik fõ hangsúlyának a krisztusi üzenet alapján Erdõ Péter bíboros, prímás az MTI-nek adott karácsonyi interjújában.
"A pénzért megvehetõ javakban teljes öröme nincs az embernek. Azt hiszem, hogy éppen erre figyelmeztet bennünket a karácsony" - mondta az esztergom-budapesti érsek. Hozzáfûzte, az emberi szeretet és meghittség sokkal többet ér annál, mint amennyit forintban kifejezve az ajándékok érhetnek.
A bíboros szerint a nagy kínálat közepette nehéz választani, s ez a látszólagos választási szabadság rossz lelkiállapotot is jelenthet, fõképp, ha az embernek nincs ideje, és nem is tudja már, hogy mit ünnepel. "Ha Krisztus személyére tudunk figyelni, akkor egymást is jobban megbecsüljük, akkor ilyenkor, az õ nagyon szegény körülmények között való születését ünnepelve talán a szegényekre, a gyöngékre, a gyerekekre is jobban rá tudunk figyelni, és ettõl sokkal igazibb lesz a karácsonyunk" - fogalmazott.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hangsúlyozta, hogy a rászorulók iránt az emberek szíve nyitott. Él bennük a jó érzés, és ha egy erõteljes esemény fölébreszti õket, ezt ki is mutatják. Fontosnak nevezte ugyanakkor a tehetõsebbek felelõsebb szemléletének kialakulását, és ennek érdekében lelki megszólításukat, mert - mint megjegyezte - nem sokan szokták még ahhoz, hogy a nagyobb anyagi lehetõségek nagyobb felelõsséget is jelentenek.
Az idei évre visszatekintve a bíboros úgy látja: a szolidaritás, együttérzés, gyász, tisztelet, ami II. János Pál halála idején az egész világon megnyilvánult, azt is mutatta, hogy amit a pápa képviselt, arra az embernek, az emberiségnek szüksége van. Biztatónak nevezte, hogy XVI. Benedek pápa olyan ember, aki közeli jó barátja volt elõdjének, osztozott eszméiben és ideáljaiban, értékelte stílusát, és maga is, saját személyiségének megfelelõ módon, ugyanazt az irányvonalat folytatja, ami II. János Pál pápaságát jellemezte.
A bíboros szólt arról is, hogy a nemzet lelki megújulása, amelyért a jövõ évi évfordulókhoz kapcsolódóan 2006-ra engesztelõ imaévet hirdettek, nem pusztán mûveltségbeli változást jelent, hanem a mentalitás megváltozását is. Mint mondta, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. és a nándorfehérvári gyõzelem 550. évfordulója össze is függ egymással: a forradalom kitörésének a napja éppen Kapisztrán Szent János ünnepe volt, az 500. évforduló.
Erdõ Péter fontosnak nevezte az évfordulók kapcsán, hogy gondolkozzunk el önmagunkról, közösségileg is. Miért szabdalják olyan mély árkok ezt a társadalmat, miért olyan kevés bennünk az összetartás? - tette fel a kérdést, hozzáfûzve: Mohács óta nincsenek betemetve az árkok, a hajdani ellentétek sosem lettek sem kibeszélve, sem kibékítve, legfeljebb elfeledve vagy elfedve, így újra és újra feltörtek.
"Szörnyû események történtek a 20. században is a magyarsággal, szörnyû dolgokat éltünk át, tettünk meg adott esetben. Mindenesetre a megbékélés és az összetartás nem lett nagyobb. És 1956 csalódása, azt hiszem, hogy a közvéleményben hagyott valamit, amivel ma dolgunk van. Ami lenyom bennünket, amitõl kevésbé vagyunk optimisták, és kevésbé tekintünk a jövõre" - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy hit és remény nélkül egyén és közösség élete is sokkal szegényebb és perspektívátlanabb.
Lelki megújulásra van szükség; ez azt is jelenti, hogy szeressük egymást jobban, és becsüljük meg jobban önmagunkat, a magyarság értékeit, így tud igazán megnyílni a szívünk a többi nép felé is - mondta Erdõ Péter.
Kapcsolódó cikkek
- Az olasz kormányfő bejelentette, hogy indul az EP-választáson (index.hu)
- Az olasz kormányfő bejelentette, hogy indul az EP-választáson (index.hu)
- Több szlovák-magyar regionális vasúti kapcsolat újraindítását tervezi a szlovák szaktárca (MTI)
- Orbán Viktor beszéde – 2024. március 15.
- Megtiltaná a brit kormány, hogy külföldi államok brit sajtótermékekben szerezzenek részesedést (MTI)
|