FotoMedia

A kitárt kezû Atya jobbján a Tisza, balján a Duna kanyarog
„A Himnusz-szobor középpontjában a teremtõ Isten áll. A dicsfénnyel koronázott, plasztikusan kidolgozott alak köré rendezõdik egy kis híján teljes kerék, melynek hiányzó cikkelyében hét galamb, a Szentlélek szimbóluma áll. A középsõ, nyitott szárnyú lélekmadár csõrében a Szent Koronán lévõ kereszt látható. A galambok között, rovásírással lesz kiírva a cím: Himnusz.”
Budakeszi és Budapest határában, árnyas-bokros ligeterdõ karéjában van egy kies, kör alakú hely. A Szarvas téren, terv szerint 2006. virágvasárnapján avatják föl V. Majzik Mária Himnusz címû szobrát. A nagyszabású mû alapkövét december 4-én, advent másidik vasárnapján helyezte el Farkas Gyula, Budakeszi polgármestere. Jókai Anna Kossuth-díjas író, a Himnusz-szobor fõvédnöke avatóbeszédében kifejtette: úgy érzi, keresve sem találhattunk volna jobb idõpontot az alakõletételre az advent, a várakozás idejénél. Jézus, a Megváltó születésnapját várva ugyanakkor sajnos emlékeznünk kell december 5-e tragédiájára is.
Egy évvel ezelõtt az anyaország nagy többsége részben a közönyével, részben pedig negatív voksával sebezte meg az önhibáján kívül határon túl rekedt magyarokat ama baljós elmékû népszavazáson. A szobor, amely a teljes Kárpát-medencei magyarság tulajdona lesz, kárpótolja azokat a testvéreinket, akiket az anyaországiak egy része kitagadott a magyarság fogalomkörébõl. Jókai Anna beszéde után Oszter Sándor színmûvész szavalta el a Himnuszt és Jókai Anna Ima Magyarországért címû költeményét.

Ezután V. Majzik Máriát Budakeszi mûterméig kísértem. A mûvésznõ elmondta, hogy egészen kicsinyke korától fogva érez arra késztetést, hogy az önkifejezést a látvány mûvészetében valósítsa meg. Idõben távoli felmenõi között jócskán akadtak ezermesterek, mint például székely apai üknagypja, Bodor Péter, õ készítette a margitszigeti zenélõ kutat. Édesanyja Marosvásárhely környékérõl származó elõdei is rafinált székely emberek voltak. Õ már Budapesten született, s elõbb rajzolt és festett, semhogy írni tudott volna. Bravúros rajzkészsége kenyeret adott neki a nehéz idõkben. Miközben megrendelésre készített grafikákat és akvarellportrékat, kitanulta a kerámiamesterséget. Aztán különbözõ betegségek döntötték ágynak, amelyekbõl teljesen felépült, de onnantól abbahagyta a festészetet. Akkor már ebben a kicsi, mesebarlang formában kialakított mûteremben készítette el a kerámiáit, belõlük élt. S szinte csak magának kezdte ell megformálni kisplasztikáit, miniatûr szobrok százait, bármennyire is hihetetlen, csak azért, mert nagyobb szobrok készítésére e kis mûterem alkalmatlan. Ekkor megsegítette Isten, a kis szobrok elkezdték hazai, majd nemzetközi sikervándorútjaikat.
Elsõ nagyszabású egyházi szobormûve a Csolnoki Fehér Szûz Mária volt, ami elindította a határon inneni és túli megrendelések sorozatát. 2001-ben, amikor a híres dabasi Szent István-szobrot elkészítette, már Magyarország legjobb egyházi szobrászmûvészének számított. A Hospice Szolgálat Hospice Kápolnájának már maga a kivitelezõje és a tervezõje. Tíz méter hosszú és három méter magas felületet kellett dombormûvekkel beborítania.

Amikor XI. kerületben, a Magyar tudósok körútja 1. szám alatt, az új egyetemi negyedben, a budai Magyar Szentek templomában elkészült Jókai Anna Ima Magyarországért címû kultikus költeményének dombormûváltozatával is, úgy érezte, feltette a koronát egy sikeres korszakára.

Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc nemzeti imájának, a Himnusznak emlékmûbe vagy szoborba öntött változata a budakeszi polgárok kérésére került Erkel legkedvesebb városába. Számos rajzos vázlat majd az agyagvariáció után 2004 augusztusában formálta meg a monumentális emlékmû gipszváltozatát. Szabó József öntõ februárig végez a bronzöntvénnyel, Szabó Zsigmond kõfaragó pedig minden erejével azon lesz, hogy a Himnusz-szobrot virágvasárnap felavathassák. A kompozíció magában foglalja a bronzból kiöntött és a kõbõl megfaragott változatot is.
Az alkotó kérésemre most még a mûteremben látható maketten mutatja meg, hogy a Himnusz-szobor középpontjában a teremtõ Isten áll. A dicsfénnyel koronázott, plasztikusan kidolgozott alak köré rendezõdik egy kis híján teljes kerék, melynek hiányzó cikkelyében hét galamb, a Szentlélek szimbóluma áll. A középsõ, nyitott szárnyú lélekmadár csõrében a Szent Koronán lévõ kereszt látható. A galambok között rovásírással lesz kiírva a cím: Himnusz. Az istenalak jobbján-balján négy-négy versszak olvasható Kölcsey Ferenc nemzeti imájából. Az egész emlékmû egy hármas halommá stilizált palotadíszen áll. A kitárt kezû Atya jobbján a Tisza, balján a Duna kanyarog, mellettük három-három boltívbe foglalva látható minden vármegyének, a Trianon elõttieknek is, és Budapestnek egy-egy harangja. Terv szerint a harangok minden nagyobb ünnepen megszólalnak, és a Himnusz kezdõ taktusait játsszák.

V. Majzik Mária elmondta még: az, hogy idáig eljutottunk, s reménykedhetünk abban, hogy a kilenc méter hosszú, öt méter magas márványalakzat és bronzmása virágvasárnapra elkészülhet, köszönhetõ a számos adakozónak, magánszemélyeknek és inzézményeknek, akik önzetlenül a nagyszerû vállalkozás segítségére siettek. Amikor meghiúsult az eredeti elképzelés, amely szerint idén augusztus 6-án, két nappal Kölcsey Ferenc augusztus 8-i születésnapja elõtt a szobrot fölavathatják, elvesztette a reményt, de Isten újra a segítségére sietett, és átlendítette a holtponton. Most már teljes lélekkel hisz abban, hogy húsvét elõtt egy héttel megvalósul a Himnusz-szobor, és a Kárpát-medencei magyarság állandó zarándokhelyévé válik.
Pósa Zoltán