FotoMedia

Szlovákiában a megkérdezettek több mint a fele szerint az lenne a legjobb, ha a társaságok állami kézben maradnának
A felmérés szerint a megkérdezettek nagy többsége elsõsorban a repülõjegyek és a repülõtéri illetékek árugrása miatt aggódik. Mindez azzal magyarázható, hogy az elmúlt idõszakban Szlovákiában egyre nagyobb népszerûségnek örvendenek a fapados légitársaságok. Míg a klasszikus társaságok esetében a reptéri illetékek a jegy árának alig az 5 százalékát teszik ki, addig a fapados társaságoknál ez a tétel a jegy árának az egyik lényeges tételét alkotja. A lakossági felmérésnél is fontosabb azonban, hogy az elkövetkezõ idõszakban a gazdasági elemzõk is a reptéri illetékek növekedésére számítanak. Ugyanekkor megnyugtató hírnek számít, hogy az elemzõk szerint a szlovák lakosság vásárlóereje nem teszi lehetõvé az osztrák árszint azonnali bevezetését.
Szlovákiában a lakosság 55%-a még soha nem utazott repülõgéppel, több mint kétszer pedig a megkérdezetek alig egynegyede repült. Ennek ellenére a lakosság nagy részének határozott véleménye van a hazai repterek privatizálásáról. A Markant közvélemény-kutató intézet szerint a megkérdezettek több mint fele szerint az lenne a legjobb megoldás, ha a hazai repülõtereket állami kézben tartanák. A megkérdezettek 13%-a viszont azt nyilatkozta, hogy a legjobb megoldás a bécsi repülõtérrel való egyesülése lenne. A pozsonyi repülõtér csak akkor fejlõdhet a jelenleginél nagyobb mértékben, ha a bécsi repülõtér Pozsonyba telepíti szolgáltatásainak egy részét. Sok függ azonban attól is, hogy az elkövetkezõ idõszakban milyen irányt vesz a Pozsony-Bécs-Budapest háromszög gazdasági fejlõdése – állítja Mário Bla1eák, a Yudová banka elemzõje. Jelenleg a pozsonyi repülõtér évente 1,8 millió utast képes kiszolgálni, három év múlva azonban ez a kapacitás már nem lesz elegendõ. Az elõzetes felmérések szerint azonban tíz éven belül az utasok száma minimum 2-2,5 millióra nõ. Ezzel kapcsolatban több hazai és külföldi szakember is megjegyezte, hogy a TwoOne számára nem lehet érdekes a pozsonyi repülõtér leépítése, hiszen ez az elkövetkezõ idõszakban még jelentõs nyereséget hozhat számára.
A kormány számára a döntés még sem lesz könnyû, hiszen a bécsi és pozsonyi repülõtér együttmûködése mellett csaknem ugyanannyi érv szól, mint amennyi ellenérv. Pavol Prokopovie közlekedési miniszter ugyan úgy döntött, hogy a két szomszédos repülõtér együttmûködése a legjobb megoldás, a gazdasági elemzõk egy része ugyanakkor nem titkolja, hogy két szomszédos reptér esetében a konkurencia kifizetõdõbb az utasok számára. Ez utóbbi lehetõség azonban kizárt, ha a pozsonyi repteret az osztrákok szerzik meg. A független külföldi szakértõk szerint a sikeres privatizáció esetén Pozsony csak a régiós fapados járatokra számíthatna. (mi, s)