A Kossuth-díjas színész szeptemberben került kórházba.
Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 84. évében csütörtökön elhunyt Agárdy Gábor Kossuth-díjas mûvész, a Nemzet Színésze - jelentette be Albert Györgyi, a színmûvész utolsó filmjét forgalmazó cég sajtóreferense, valamint a Pesti Magyar Színház.
Emlékmûsor a közszolgálati adón
A Magyar Televízió Agárdy Gábor emléke elõtt tisztelegve már ma este 18 óra 25 perctõl levetíti azt a portréfilmet, amelyet 1997-ben készített a mûvész 75. születésnapja alkalmából - Az örömszínész címmel. Az összeállításban a mûvész emlékezetes darabjaiból, filmszerepeibõl válogatott a szerkesztõ, Nemlaha György. A riportmûsor vezetõje Szombathy Gyula, s a mûsorban rajta kívül Béres Ilonával, Bara Margittal, Domján Edittel, Horváth Tivadarral, Kállai Ferenccel, Peti Sándorral, Rékasi Károllyal, Szélyes Imrével, Tarnai Margittal, Vas Évával, Sütõ Andrással, Sas Józseffel, Szinetár Miklóssal is találkozhatunk. A riportfilmet Kalmár Tibor rendezte.
Iglódi István, a Pesti Magyar Színház igazgató-fõrendezõje szerint az elhunyt színmûvész temetésérõl késõbb intézkednek.
A színész szeptemberben került kórházba, mint egy interjújában elmondta azért, mert nem vizsgálatta ki színpadon történt balesetét. Agárdy Gábort a Kútvölgyi kórházban ápolták, és négy hónapos kezelés után engedték haza. Állapota azonban rosszabbodott, számolt be a Blikk, és a napokban újra befeküdt a kórházba.
A színész információink szerint a februári, 37. Magyar Filmszemlén életmûdíjat vehetett volna át. A filmszemlén mutatják be Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek címû regénye alapján készült, azonos címû filmet, amelynek egyik fõszerepét Agárdy Gábor játszotta. A film rendezõje Iglódi István, aki korábban a Pesti Magyar Színházban vitte színre a nagysikerû mûvet.
Nyolcéves korától színészkedett
Agárdy Gábor 1922. augusztus 2-án született Szegeden. Elõször nyolcéves korában lépett színpadra: játszott a Szegedi Szabadtéri Játékokon, majd az Országos Színészegyesület színésziskolájába járt, 16 éves korában mint "táncos boy és kardalos" leszerzõdött a szegedi Városi Színházhoz. 1941-ig játszott szülõvárosában, ezután vándorszínész lett. 1942-ben katonai behívóval tábori színházba, majd az orosz frontra, végül hadifogságba került. Kilenc hónap múlva tért haza, majd évekig vándorszínészként járta az országot kisebb-nagyobb vidéki társulatokkal.
A Miskolci Nemzeti Színház 1949-ben fogadta tagjai közé, Agárdy Gábor három évvel késõbb Budapestre került, s a Fõvárosi Operettszínház tagjaként egyre népszerûbb lett.
Három év után átszerzõdött az Ifjúsági, késõbb Petõfi Színházba, ahol - saját bevallása szerint - pályafutása legszebb tizenkét esztendejét töltötte el. Majdnem háromszázszor alakította ott Katz tábori lelkészt Hasek Svejkjében, és több mint kétszázszor Brecht Bicska Maxiját a Koldusoperában.
1964-ben a Nemzeti Színház társulatának tagja lett, ahol 1989-ben örökös tag címet kapott. 2000-tõl haláláig a Pesti Magyar Színház mûvésze volt. A Nemzeti Színház falai között több mint félszáz szerepet formált meg. Filmes és televíziós szerepeivel együtt alakításainak száma meghaladta a százat.
Agárdy Gábor 1954-ben játszott elõször filmben, gyakran osztottak rá parasztemberes szerepeket vagy éppen karakterisztikus figurákat. Ilyenek voltak például az Égimadár, a Csempészek, az Akiket a pacsirta elkísér, az Egy magyar nábob vagy az Egri csillagok és a Retúr címû alkotásokban játszott felejthetetlen szerepei.
Festmények és díjak
A színmûvészet mellett festett is. 1967-óta több önálló kiállításon is bemutatták ikonfestményeit, amelyek közül néhány munkája megtalálható a Pannonhalmi Apátságban, az oroszországi Danyilov Kolostorban és a Vatikánban is.
Mûvészetét 1958-ban és 1962-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el. 1968-ban Érdemes mûvész, 1980-ban Kiváló mûvész lett. A Kossuth-díjat 1985-ben kapta meg, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki, 2002-ben ehhez még a csillaggal-fokozatot is átvehette. 2000-ben a Nemzet Színésze lett. 2002-ben választották meg Budapest díszpolgárává.
A miniszterelnök részvétét fejezte ki Agárdy Gábor családjának
Gyásztáviratban fejezte ki részvétét Gyurcsány Ferenc kormányfõ csütörtökön Agárdy Gábor színmûvész halála miatt a gyászoló családnak - tájékoztatta a Miniszterelnöki Kabinetiroda Sajtófõosztálya az MTI-t.
Agárdy Gábor halála az egész országot megrendítette. Személyében a 20. századi magyar színjátszás talán legjelentõsebb nemzedékének egyik óriása távozott közülünk. Egy a legutolsó nagyok közül, írta a miniszterelnök.
Kapcsolódó cikkek
- Csák János: A Zeneakadémia oktatási, kutatási és nemzetközi teljesítménye siralmas (index.hu)
- Demeter Szilárd: Volt egy hatszemközti beszélgetés a Karmelitában (index.hu)
- Még sohasem volt ilyen: együtt lépett fel Presser Gábor és Szörényi Levente (index.hu)
- Németh Alajos maradt az Artisjus elnöke (MTI)
- A fejlődés íve – Orosz Katalin klinikai szakpszichológust kérdeztük az idei év egyik legjelentősebb pszichológiai konferenciájáról (media1.hu)
|