A határon túli magyaroknak is fel kell készülniük az újabb népszavazásra - mondotta Patrubány Miklós Marosvásárhelyen az unitárius tanácsteremben tartott találkozón, amelyen bemutatta kötetét - a népszavazás történetének dokumentumait összegyûjtve és megmagyarázva.
A határon túli magyaroknak is fel kell készülniük az újabb népszavazásra - mondotta Patrubány Miklós Marosvásárhelyen az unitárius tanácsteremben tartott találkozón, amelyen bemutatta kötetét - a népszavazás történetének dokumentumait összegyûjtve és megmagyarázva. A Gyújtatlan gyulladjék címû kötettõl és ettõl a körúttól is - két hét alatt több mint 20 alkalommal tart találkozót, elõadást, - azt várja, hogy az újabb népszavazásra a siker biztos esélyével kerülhessen sor - nyilatkozta a Magyarok Világszövetségének elnöke.
Az MVSZ úgy látja, az a türelmi idõszak - 2004 december 5-étõl számított egy esztendõ, amit az MVSZ elnöksége szabott meg, úgy járt le, hogy a magyarországi parlamenti pártok nem törekednek a népszavazási kezdeményezés panaszait orvosolni, emiatt kezdeményezni kell újabb népszavazás kiírását. Az MVSZ elnöke, Patrubány Miklós úgy gondolja, az erdélyi magyarság feladata, hogy mindenki keresse meg barátait, rokonait, ismerõseit,és személyesen gyõzze meg õket a népszavazás fontosságáról és ebben az esetben minden ellenkezõ politikai propaganda ellenére is sikeres lehet a népszavazás, és remélhetõ, hogyha a nép "saját kezébe veszi a népfelség jogának gyakorlását" akkor a politikai párok ennek engedelmeskedni fognak. Kifejtette, hogy a Világszövetség Erdélyi Társaságának megalakulása 1995-ben sorsdöntõ volt a Világszövetség irányának alakulásában, a legerõsebb fiókszervezetként mûködött, éppen ezért bízhat a jövõben is az erdélyiek következetességében és nemzeti elkötelezettségébe! n.
A határon túli magyarok magyar állampolgárságáért folytatott küzdelem történetét ismertetve, Patrubány Miklós hangsúlyozta, hogy ez az igény nagyon mélyen él a magyar tömegekben, annyira, hogy az RMDSZ 2000-ben ennek segítségével tudta nagyon rövid idõ alatt összegyûjteni Frunda György számára is a köztársasági elnökjelöltséghez szükséges jelölõ aláírásokat. Külön kárhoztatta Kovács László egykori külügyminisztert, aki akkor nevezte lehetetlennek a kettõs állampolgárságot, amikor az Európa Tanács álláspontja már éppen ilyen irányban változott és zöld utat nyitott efféle kezdeményezések elõtt.
Patrubány Miklós bemutatta a Magyarok Világszövetségének új tagsági igazolványát, a Honlevelet, amely útlevél formájú, oldalain szerepel Magyarország minden jelenlegi jelképe, illetve az egykori magyar közigazgatási megye címere, hangsúlyozva a magyarság mindenkori nemzeti egységét. Át is nyújtotta András Dezsõnek a Honlevelet, aki elsõként igényelte Marosvásárhelyrõl az új igazolványt. Bemutatta a világszövetség új lapját is, amelynek címe szintén Honlevél, de elmaradt annak a filmnek a levetítése, amelyen azt mutatták volna be, hogyan tett esküt az MVSZ vezetõsége az Országházban a Szent Korona elõtt.
Patrubány Miklós elõadása után többen kérdéseket tettek föl, amelyeknek során Patrubány kifejtette, hogy a Szent Korona tan népszerûsítése, a Szent Korona rendjének igénylése nem azonos azzal az immár tapasztalható törekvéssel, hogy királyt válasszanak Magyarországon. Ugyanis a királyválasztáshoz is elõbb helyre kellene állítani a Magyar történelmi jogfolytonosságot, amely 1944 márciusa óta állt be, amikor is a hitleri csapatok elfoglalták Magyarországot. A jogfolytonosság, a jogrend, a Szent Korona rendjének helyreállítása nélkül a királyválasztás csak újabb manõver, hogy egy csoport megszerezhesse a hatalmat oly módon, hogy még a négyévenkénti választás se veszélyeztesse. Emiatt nem tartja helyesnek, hogy királyválasztást tervezzenek, vagy azt elemezgessék, létezik-e az Árpádházi királyoknak élõ leszármazottjuk.
A trianoni békediktátumról viszont kijelentette, hogy "a teljes erkölcsi megsemmisítésére törekszünk. Nem a megsemmisítésére, mert ma már nem érvényes, a párizsi békeszerzõdés az érvényes, de el kell érnünk, hogy a nemzetközi közösség úgy beszéljen róla, mint a holocaustról. Akkor lehet elkezdeni jövõt építeni.
Patrubány Miklós kijelentette, hogy a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke ugyan szükségesnek tartja olyan párt alapítását, amely a nemzeti gondolatot érvényesítené az országgyûlésben, de ehhez a Világszövetség szervezetileg nem csatlakozik. Természetesen várják, hogy Rácz Sándor, mint az utóbbi 50 év egyik leg-tiszteletre-méltóbb magyar politikusa milyen politikai párttal és milyen programmal jelentkezik. De a Világszövetség a politikát csak annyiban befolyásolhatja, hogy 32 pontban kidogoztak egy javaslatcsomagot, a magyar nemzeti minimumot, amelyet véleményezésre kiküldtek az önkormányzatokhoz, február-március folyamán szavaznak róla, ezután nyeri el végleges formáját. Végezetül Patrubány Miklós hangsúlyozta, hogy a Magyar poltikai válság sokkal súlyosabb, semhogy egy választáson múlna. Arra utalva, hogy élt Bukarestben is, úgy vélte, hogy "az a politikai korrupció ami ott van, csak gyermekmese ahhoz képest, ami Budapesten tapasztalható.
A világszövetség elnöke a politikai választás nehézségeit elismerve, úgy látja, hogy könnyû felismerni, ki a nemzetellenes politikus aki a nemre bíztatott, aki lemond a magyar zászlóról, de vannak olyanok is, akik "látszólag nemzetiek, de döntõ pillanatban ugyancsak a nemzet érdekei ellen szavaznak.
Patrubány Miklós óvatosan és udvariasan fogalmazott, de egyértelmûvé tette, hogy sem az MSZP-t, sem a Fideszt nem tartja megfelelõ alternatívának az egészséges, jogtisztelõ magyar nemzeti fejlõdés érdekében.
Patrubány további programja: január 22-én 15 óra Bánffyhunyad, 18 óra Körösfõ 23-án 17 óra Arad, Templom u. 2-4., Tulipán könyvesbolt 24-én 15:30 Nagykároly, ref. hittanterem, 18:00 Szatmárnémeti, Szamos negyedi ref. templ., Bethlen G. tér 1. 25-én 12:00 Tasnád, Caritas nagyterme, este Nagyvárad 18,00 Kanonok sor 11., Tibor E. galéria 26-án 17:00 Temesvár Putna u. 4. 27-én 11:00 Kolozsvár, Római Katolikus Nõszövetség, Szentegyház u. 2., délután 17:00 Szék 28-án 14,00 Zilah, 18,00 Szilágysomlyó a református gyülekezeti terem.
(Krónika Hírszolgálat, Erdély Ma http://erdely.ma/hirek.php?id=15333, emh)
"Kísérlet" volt a december 5- i népszavazás?
(antalfi)
Bemutatták Patrubány Miklós könyvét
Gyújtatlan gyulladjék címmel jelentetett meg könyvet Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, amelynek marosvásárhelyi bemutatójára szombaton került sor az unitárius templom gyülekezeti termében. Könyvében Patrubány Miklós a 2004. december 5-i, általa "népszavazási kísérletnek" nevezett eseményrõl fogalmazza meg gondolatait, a kiadvány pedig a népszavazással kapcsolatos dokumentumokat, tervezeteket is tartalmazza. A szerzõ ez alkalommal Honlevél- igazolványt nyújtott át András Dezsõnek, a Világszövetség marosvásárhelyi küldöttének.
Nem valódi népszavazásnak, hanem "kísérletnek" nevezte Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke a 2004. december 5-i magyarországi népszavazást, amely arról szólt, hogy kapjanak-e kettõs állampolgárságot a Magyarország határain kívül élõ magyarok. Mint ismeretes, a népszavazás eredménye nemleges volt. Patrubány szerint a nép felségjogának gyakorlása a népszavazás, de ehhez az szükséges, hogy a nép a tények ismeretében legyen. "Azzal a hazugságkampánnyal, amit a magyar kormány tett, súlyosan félrevezette, félretájékoztatta a népet. E népszavazási kísérlet megmutatta: hogy néz ki ma Magyarország. Senki soha nem képzelte el, hogy ilyen mértékû az elbetegedésünk, hogy 8 millió polgárból nem lesz 2 millió, aki igennel szavaz. De a válság ennél is sokkal mélyebb" - jelentette ki az MVSZ elnöke, hozzátéve, hogy a népszavazásra azért került sor, mivel a politikum nem kívánta rendezni a kettõs állampolgárság ügyét.
Patrubány Miklós a fenti kijelentéseket megelõzõen nagyvonalakban ismertette az MVSZ tevékenységét megalakulása - 1938 - óta, hangsúlyosan pedig a szervezet 1991 utáni életét, erõfeszítéseit a külhoni állampolgárság, a kettõs állampolgárság ügye érdekben. Utalt a Magyarok Világtalálkozóin született határozatokra, különös tekintettel az elcsatolt területeken élõ magyaroknak nyújtandó kettõs állampolgárságra, amelytõl Patrubány Miklós szerint a "magyar politikum mereven elzárkózott, sõt a magyar kisebbségi szervezetek szintén", miközben például Románia "az RMDSZ bólogatása és óbégatása mellett" megadja a kettõs állampolgárságot a Moldova Köztársaságban élõ románoknak. Az MVSZ elnöke szerint az 1998-ban kormányra jutó Fidesz "egy jottányit sem tett annak érdekében, hogy a kettõs állampolgárságot megadják", viszont megvonta az MVSZ állami költségvetési támogatását.
Aminek Patrubány szerint az oka az, hogy az MVSZ - a kettõs állampolgárság gondolatát ért támadások miatt - elõállt és kitartott a külhoni állampolgárság-változat mellett, amely eltérõen a kettõs állampolgárságtól, nem biztosított volna szavazati jogot és automatikus áttelepülési jogot a külhoni magyaroknak. Az elnök úgy véli, hogy a december 5-i elutasítás mögött két neuralgikus kérdés lelhetõ fel: egyrészt a magyar pártok rettenetes félelme a külföldi magyarok szavazataitól, másrészt az a félelem, hogy a határon kívüli magyarok - és velük az anyagi nincstelenség - rázúdulnak Magyarországra. 2001-ben a magyar politikum a státustörvény útját választotta, ami azonban jó néhány szakmai hiba miatt diplomáciai vereséget jelentett Magyarországnak - tette hozzá.
Patrubány Miklós az igen-nel szavazott polgárok igényére hivatkozva jelentette be a Honlevél megszületését, amely tartalmazza többek közt az MVSZ alapszabályzatát, céljait, feladatait, a magyar és a székely himnuszt, a Szózatot, és amely kérvény alapján igényelhetõ. Szombaton két Honlevelet kellett volna az elnöknek átadnia, de csupán az András Dezsõét hozhatták el. Ugyancsak Honlevél címmel jelentet meg 2004. október óta folyóiratot az MVSZ. A könyvbemutató az elnökhöz intézett kérdésekkel, válaszokkal és dedikációval ért véget.
(Népújság /Marosvásárhely/, 2006. január 23.)
Kapcsolódó cikkek
- Évszázadok óta tartó rejtély után kiderült, a magyarok tényleg leszármazottai-e a hunoknak (index.hu)
- Több szlovák-magyar regionális vasúti kapcsolat újraindítását tervezi a szlovák szaktárca (MTI)
- Orbán Viktor beszéde – 2024. március 15.
- Megtiltaná a brit kormány, hogy külföldi államok brit sajtótermékekben szerezzenek részesedést (MTI)
- Az EP új szabályokat szavazott meg a sajtószabadság és az újságírók védelmében (MTI)
|