FotoMedia

 A tervek szerint a bécsi légikikötõ forgalma 100 százalékkal, a pozsonyié 500 százalékkal emelkedik
A leggyakrabban elhangzó érv arra, miért éppen a bécsi repülõ teret is üzemeltetõ konzorcium a legjobb megoldás: a két város közelsége olyan közlekedési és egyéb potenciált rejt magában, amelyet nem konkurálással, hanem szoros együttmûködéssel lehet csak kihasználni. agy a két repülõtér együttes mûködtetése a legjobb megoldás – állítják.
A TwoOne által kínált összeg majdnem 14 milliárd korona (368 millió euró), azaz 6 milliárd korona a részvények 66 százalékáért és 7,9 milliárd korona beruházási-fejlesztési ígéret, ezt a pénzt öt év alatt költenék fejlesztésekre. A TwoOne ígéri, nagyobb lesz a járatok sûrûsége és az utaslétszám. Ezzel megközelítõleg 35 ezer új munkahely is létrejön. 2015-ig ugyanis a TwoOne 18 974 382 000 koronát költ a pozsonyi repülõtérre.
Ötször annyi utas
2005-ben a pozsonyi és a bécsi repülõtéren összesen 17 millió utas fordult meg – ebbõl pozsonyi részesedése 1,3 millió utas.
A bécsi repülõteret is üzemeltetõ TwoOne konzorcium ígérete szerint ez a szám 10 éven belül 30 millióra emelkedik, ebbõl 6–7 millió utas a szlovák légikikötõt választja. Ez annyit jelent, hogy a tervek szerint a bécsi légikikötõ forgalma csaknem 100 százalékkal, a pozsonyié pedig csaknem 500 százalékkal emelkedik 2015-re.
Bõvülõ és új terminál
A TwoOne konzorcium gyõzelme esetén nemcsak az utasszám nõne Pozsonyban, hiszen látványos fejlesztéseket ígér a nagy esélyes. Eszerint még idén elkezdõdne a terminál kibõvítése, majd jövõre megindulna az új építése. Az új csarnok 2010-ben már fogadhatná az utasokat.
Szinte minden fejlesztés idén elkezdõdne, így az ígéretek szerint 2007 decemberében már használható lesz az új, többszintes parkolóház, szintén ekkor fejezõdik be a meglévõ terminál bõvítése.
Persze, szó van egy gyorsvasút építésérõl is, ez a két repülõteret kötné össze, az út kevesebb, mint egy óra lenne. 2009-ben ülhet az elsõ utas arra a vonatra, amely a bécsi repülõtérig szállítja õt a pozsonyi légikikötõbõl. Addig pedig autóbuszok viszik az utasokat a két repülõtér között.
Pontból pontba repülõtér
Független elemzõk szerint a pozsonyi repülõtérnek úgy van a legnagyobb jövõje, hogy kapacitásait elsõsorban a point to point, azaz az egyik városból a másikba tartó járatokra összpontosítja. Ezek fõleg a menetrend szerinti járatok (nemzeti légitársaságok és fapadosok), a charter-járatok, valamint a business-járatok. A bécsi repülõtér pedig elsõsorban a tranzit repülõtér felé venné az irányt. agy tud csak konkurálni a régióban olyan városokkal, mint München, Prága vagy Zürich.
Nagy vita alakult ki a TwoOne konzorcium esetleges gyõzelmével kapcsolatban. Többen attól féltik a pozsonyi repteret, hogy azt az új, többségi tulajdonos másodrangú repülõtérré „fokozza le”, ahol leginkább a fapados légitársaságok gépei szállnak majd fel-le. Mások attól tartanak, hogy a jelenlegi repülõtéri illeték ára is az egekbe szökik (hiszen a bécsi repülõtér az egyik legdrágább a régióban).
A TwoOne szerint azonban megalapozatlanok ezek a vádak, hiszen több olyan nemzetközi példa is akad, amely ennek ellenkezõjét támasztja alá, vagyis hogy két közel lévõ repülõtér sikeresen mûködtethetõ egy tulajdonossal. Ilyen például a párizsi (Orly és a Charles de Gaulle), a londoni (Heathrow, Gatwick, Stansted) vagy a milánói (Linate, Malpensa).
A kassai fejlesztések
A kassai repülõtér kevésbé vonzó, mint a pozsonyi, így ott nem várhatóak olyan látványos fejlesztések, mint a fõvárosban. A legfõbb cél, hogy fellendítse a turizmust, több legyen a charter és menetrend szerinti járatok száma, valamint a folyamatos összeköttetés az olyan tranzit repterekkel, mint a bécsi vagy a frankfurti. A kassai repülõtér forgalma 2005-ben 269 885 utas volt.
Kihasználatlan Ferihegy
Jelentõs kihasználatlan kapacitások várnak kiaknázásra a budapesti repülõtéren, áll a brit BAA repülõtér-üzemeltetõ londoni nyilatkozatában, amelyet a cég a Budapest Airport (BA Rt.) üzemeltetetésérõl megkötött privatizációs szerzõdés budapesti aláírása után tett közzé. A BAA egyértelmû utalást tett arra is, hogy saját stábja van a vállalat vezetésére. A világ legnagyobb repülõtér-mûködtetõje szerint a 75% mínusz egy részvény BA-tulajdoni hányad és a 75 évre szóló teljes vagyonkezelõi jog akvizíciójának közvetlen készpénzértéke 1,255 milliárd font. Az úgynevezett teljes vállalati érték, amelyben benne van a fennmaradó 25%-os részesedési opció, valamint a refinanszírozandó becsült nettó adósság, 1,362 milliárd font. (szl, MTI)
Tervezett befektetések
Projekt Tervezett befektetések A kivitelezés idõpontja
A jelenlegi terminál bõvítése 326 046 000 Sk 2006–2007
Új terminál építése 2 850 215 000 Sk 2006–2009
A kifutópálya felújítása 1 242 891 000 Sk 2007–2010
Többszintes parkolóház építése 216 173 000 Sk 2006–2007
A többi 18 projekt 4 735 062 000 Sk 2006–2010