FotoMedia

Három szekcióban ismerkedhettek elméleti és gyakorlati kérdésekkel
A regionális oktatási fórumot harmadszor szervezte meg az említett alapiskola, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Lévai és Nagykürtösi Területi Választmánya és az ipolysági Közös Tanügyi Hivatal. Lõwy János polgármester a vendégeknek bemutatta a város oktatási rendszerét. Lendvay Tibor szorgalmazta egy regionális oktatási koncepció megalkotását. A térség legnagyobb gondja Lendvay szerint a csökkenõ gyermeklétszám, a nagy munkanélküliség, az iskolák rossz mûszaki állapota, az alacsony hatékonyságú érdekképviselet mind társadalmi, mind szakmai és politikai szinten, az értelmiség elvándorlása, a kultúra és a hagyományos értékek iránti érzéketlenség, a helyi közösségek széthullása. Lendvay Tibor „elfelejtett régiónak” nevezte ezt a térséget.
Szigeti László oktatásügyi államtitkár beszélt a készülõ új közoktatási törvényrõl, arról, hogy vita folyik, vajon a monitorrendszer mellett szükség van-e még felvételi vizsgára is, ha nincs, akkor bõvíteni kell a tantárgyak számát és növelni a felmérés objektivitását. Elmondta, 2006-ra változott a szociális juttatások rendszere, már nemcsak anyagi kényszerhelyzetben lévõ szülõk igényelhetik, hanem azok is, akiknek bevételei nem haladják meg a létminimumot. „Ez azt jelenti, hogy becslések szerint ötvenezerrel is nõhet az igénylõk száma” – mondta az államtitkár. Eddig ha egy iskola tanulóinak hetven százaléka volt jogosult az étkeztetési hozzájárulásra, megkaphatta az egész iskola ezt a kedvezményt, most ötven százalékra csökkent ez a szám. Szigeti László elmondta, ez évben Szlovákia történelmében elõször az összköltségvetés tizenöt százaléka jut az oktatásügyre, ez azt jelenti, hogy a legnagyobb összegbõl ez a tárca gazdálkodhat. Szigeti rámutatott, lehetõség volt háromszáz hátrányos helyzetû településnek pályázni óvodafejlesztésre, ezzel tizenkilenc település élt, s ezek között egy sincs magyarlakta területen. „Ha egymástól néhány kilométerre két teljes szervezettségû iskola található, hosszú távon biztosan nem lehet életképes mind a kettõ. Az egyik megtarthatná az elsõ-négy osztályát, a másik pedig megerõsített, jó néhány évig anyagi gondok nélkül mûködõ iskolává válhatna. Ilyen például a régióban a nagyölvedi és a farnadi alapiskola. Meg kell egyezni, kommunikálni és kooperálni kell egy térségen belül” – vélekedett Szigeti László.
Fodor Attila, a komáromi Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója a Pisa felmérések tükrében mutatott rá, hogy Szlovákia és Magyarország az adott kategóriákban átlagos vagy átlagon aluli teljesítményt nyújtott, Csehország pedig minden téren jobban teljesített, ami azért is érdekes, mert Magyarországon már tizenöt éve folyik az oktatási reform, a csehekkel pedig sokáig egy országot alkotott Szlovákia. A finnek kiemelkedõ eredményei kapcsán kiderült, az az iskolarendszer hatékony a XXI. században, mely tiszteli a heterogenitást, nem létesít elit- vagy speciális iskolákat, amely vállalja a komótos, hosszú alapozást, vagyis addig nem lép tovább, amíg nem biztos a tudás. A bevezetõ elõadások után kezdõdött meg a munka a három húszfõs szekcióban. Alsó és felsõ tagozatos tanárok a tehetséggondozásról hallhattak. Geri Valéria, a köbölkúti alapiskola igazgatója a Szlovákiában még nem mûködõ, úgynevezett belsõ gondozás rendszerét mutatta be. A Szegedi Tudományegyetem oktatója a tehetség fogalmát járta körül, és elemezte a tehetséggondozás lényegét. Az óvodapedagógusokat elõször Fodor Attila ismertette meg az óvodafejlesztési modellel.
Pék László, az SZMPSZ országos választmányának elnöke oktatási intézmények vezetõit és polgármestereket tájékoztatott a szövetség országos közgyûlése elõtti helyzetrõl. Leghangsúlyosabban a tanfelügyelettel kapcsolatos problémákról esett szó. Geri Valéria és Fodor Attila a Comenius Intézet intézményfejlesztési modelljét, Révész Angelika pedig a Közös Tanügyi Hivatalok gyakorlati mûködését mutatta be.
FORGÁCS MIKLÓS