Az orosz felsõház jóváhagyta a magyar kötetek visszaadását.
Az orosz felsõház jóváhagyta a magyar kötetek visszaadását. Már csak Putyin elnök aláírása hiányzik Moszkva/Sárospatak. Az orosz felsõház is jóváhagyta a sárospataki református kollégiumi kötetek visszaadását.
A szövetségi tanács tegnapi plenáris ülésén szinte egyhangúlag adta áldását az 1945-ben a Szovjetunióba vitt könyvritkaságok, köztük õsnyomtatványok visszaadásáról szóló, az alsóház által múlt pénteken végleg elfogadott törvényre: 131 szenátor szavazta meg a jóváhagyást, míg egy tartózkodott. Ellenszavazat nem volt.
A törvény hatályba lépéséhez most már csak Vlagyimir Putyin elnök aláírása és a hivatalos közzététel szükséges. A Nyizsnyij Novgorod-i Lenin Könyvtár már minden elõkészületet megtett, hogy a köteteket Putyin február végén – március elején esedékes magyarországi látogatásáig hazaszállíthassák.
A törvényt a felsõház kulturális bizottságának elnöke javasolta jóváhagyásra a szenátoroknak. Viktor Sudegov rámutatott, hogy a magyar igény mindenben megfelel az orosz restitúciós törvénynek (amely a volt ellenségek kulturális értékeit Oroszországban tartja a saját kulturális örökségében általuk okozott háborús veszteségek kompenzálásaként, de az egyházi javakkal kivételt tesz).
Sárospatakon örömmel fogadták az orosz felsõház tegnapi döntését.
„A könyvek helye máig üresen áll, úgy hagytuk, ahogy hatvan évvel ezelõtt az elõdöktõl örököltük” – mondta a hír hallatán Dienes Dénes professzor, a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának vezetõje. Hozzátette: az orosz törvényhozás alsóházának múlt heti végszavazása után már „sejtettük, hogy hazatérnek a kötetek”.
A könyvtár munkatársai azt tervezik, hogy a könyvritkaságokat megérkezésük után nagy gondossággal áttanulmányozzák, szükség esetén restaurálják, és bemutatják a nagyközönségnek.
Dienes Dénes emlékeztetett arra, hogy 1938-ban 172 kötetnyi õsnyomtatványt, kéziratot és dokumentumot szállítottak el a Sárospataki Kollégium Nagykönyvtárából Budapestre, ahol bankok, takarékpénztárak széfjeiben helyezték el azokat. „A kötetek innen tûntek el a II. világháború végén, s a bankok feljegyzései mellett egy kalandos úton elõkerült Károli biblia tanúskodott arról, hogy a gyûjtemény a Szovjetunióban lehet” – fûzte hozzá.
Az eltûnt mûvelõdéstörténeti emlékek mintegy 95 százaléka – szám szerint 1373 – nyomtatvány, ezekbõl 134 kötetnyi anyag került elõ közel öt évtizeddel késõbb a Nyizsnij Novgorod-i megyei könyvtárban. Minden könyvben benne van a pataki könyvtár pecsétje, s azok máig szerepelnek a nagykönyvtári katalógusban is.
A professzor elmondta: „a sárospataki könyvek igazán itthon értékesek”. A kutatók, a történészek Magyarországon tudják a legjobban feldolgozni a dokumentumokat és teológiai, filozófiai, történelmi, valamint liturgikus tartalmuk elsõsorban a magyarok számára hordoz fontos elemeket.
A könyvtár igazgatója hangsúlyozta, a könyvek visszafogadásának és elhelyezésének az sem lehet akadálya, hogy korábban leszakadt a sárospataki nagykönyvtár mennyezetét díszítõ freskó egy darabja. A födém megerõsítése és a beázás következtében sérült gerendázat vegyszeres kezelése tavaly december 19-én befejezõdött. A következõ lépés már a festmény restaurálása, erre várhatóan még ez év márciusában sor kerül – mondta.
Kapcsolódó cikkek
- Évszázadok óta tartó rejtély után kiderült, a magyarok tényleg leszármazottai-e a hunoknak (index.hu)
- Több szlovák-magyar regionális vasúti kapcsolat újraindítását tervezi a szlovák szaktárca (MTI)
- Kitüntették Orbay Lászlót
- Orbán Viktor beszéde – 2024. március 15.
- Az EP új szabályokat szavazott meg a sajtószabadság és az újságírók védelmében (MTI)
|