Paskai László bíboros és az állambiztonsági szolgálatok kapcsolatáról közölt újabb ügynöksztorit az Élet és Irodalom.
Paskai László bíboros és az állambiztonsági szolgálatok kapcsolatáról közölt újabb ügynöksztorit az Élet és Irodalom. A volt Esztergom-budapesti érsekrõl már korábban köztudott volt, hogy beszervezték, a részleteket azonban eddig nem kaptak nyilvánosságot: Paskai kilenc éven át jelentett, de senkirõl sem írt rosszat.1965 és 1974 között állt kapcsolatban az állambiztonsági hatóságokkal Paskai László bíboros, a katolikus püspöki kar korábbi elnöke. Az Élet és Irodalom cikke szerint Paskai "Tanár" fedõnéven adott jelentéseket.
A listán volt
Az egyházi vezetõk ügynöki beszervezésérõl 2005 elején került nyilvánosságra számos adat, miután egy külföldi intenetes tárhelyen megjelent az állítólag Antall József miniszterelnöknek átadott ügynök lista. Az Index által elsõként közölt névsorban, amelyben külön fejezet tartalmazta az egyházi beszervezetteket, a püspöki kar hat tagjának neve is megtalálható volt. Az érintettek között szerepelt Paskai bíboros is, aki nem sokkal korábban vonult vissza az aktív munkától. A volt Esztergom-budapesti érsek akkor sem cáfolta a híreket. A Stop érdeklõdésére csupán annyit mondott: "hagyjuk ezt az egészet, legyen már végre vége", majd megszakította a vonalat.
Nincs meg a 6-os karton
Az ÉS által most közölt kutatás szerint a "Tanár" nevû ügynök 6-os kartonja továbbra sem került elõ, életrajzi adatai azonban teljesen megegyeznek Paskaiéval. Ungváry Krisztián cikkében beszámol arról, hogy az elõkerült jelentések szerint az ügynök igyekezett mindenkirõl pozitív képet festeni, az állambiztonságiak által használható terhelõ adatokat nem közölt senkirõl. A történész idézi a 1965-ben megkörnyékezett ügynök tartótisztjének egy jelentését is, amelyben kifogásolja, hogy a "Tanár" túl személytelen, konkrétumok nélküli jelentéseket ad.
Krisztusi irgalmasság
A püspöki kar tavaly március elején foglalkozott az egyház és az állambiztonság kapcsolatával, az egyházi ügynökökkel. A katolikus grémium "krisztusi irgalmasságot" kért az érintetteknek és egyhangúlag elfogadta, hogy azt az álláspontot, hogy nem kívánnak ítéletet alkotni azok fölött, akik együttmûködtek a titkosrendõrséggel. Az egyházi vezetés akkor azzal indokolta a gyors döntést, hogy szerintük ma már nincs mód a rendszerváltás elõtti események teljes körû feltárására.
Akár ezren is lehettek
Majsai Tamás egyházkutató szerint feltételezhetõ, hogy ezres nagyságrendû lehet a hazai egyházak vezetõi és tagjai közül beszervezettek száma. Az egyházak és a titkosszolgálatok kapcsolatának feltárása azonban a történészek szerint is rengeteg nehézséggel és bizonytalansággal jár, mert az iratok jó része megsemmisült, eltûnt vagy még nincs rendszerezve, ezért az érintettek jó részérõl sem lehet megállapítani, hogy valójában milyen minõségben jelentettek, vagy hogy jelentettek-e egyáltalán.
Péterfalvi: perre lenne szükség
Úgy látszik, hogy amíg az érintettek nem perelnek, minden szó hiábavaló - mondta az újabb nyilvánosságra hozott ügynökügy kapcsán Péterfalvi Attila. Az adatvédelmi biztos szerint az adatok a jogszabályok megkerülésével kerülnek nyilvánosságra.
A cikkek meghaladják azokat a lehetõségeket, amelyeket az adatvédelmi törvény biztosít a kutatók számára. Az újabb írás például csak egy ember anyagát tárja fel, így kétséges, hogy igazi kutatásnak nevezhetõ-e - mondta. Péterfalvi Attila szerint egy peres eljárásban születendõ döntés iránymutató lenne a jövõre nézve.
Kapcsolódó cikkek
- Az olasz kormányfő bejelentette, hogy indul az EP-választáson (index.hu)
- Az olasz kormányfő bejelentette, hogy indul az EP-választáson (index.hu)
- Évszázadok óta tartó rejtély után kiderült, a magyarok tényleg leszármazottai-e a hunoknak (index.hu)
- Több szlovák-magyar regionális vasúti kapcsolat újraindítását tervezi a szlovák szaktárca (MTI)
- Orbán Viktor beszéde – 2024. március 15.
|