FotoMedia

Elõrehozott voksolás: 143 képviselõ közül 143-an szavaztak a javaslatra
A törvényhozás gyorsított eljárás keretében tárgyalta a miniszterelnök által elõterjesztett alkotmánytörvény-tervezetet: a délelõtti elsõ olvasat után azonnal összeültek a szakbizottságok, következett a második olvasat és a végszavazás – fél egyre már végeztek is. A javaslatot Mikulá1 Dzurinda ismertette, s többször kérte a képviselõket, hogy a politikai megállapodások értelmében szavazzák meg az idõ elõtti választásokat, hiszen a kialakult helyzetben ez az egyedüli helyes megoldás. Pavol Hru1ovský, a KDH elnöke elhatárolta magát a javaslat indoklásától, mely a megbízatási idõszak megkurtítását kizárólag azzal magyarázta, hogy a KDH kilépett a kormányból. „Ez nem korrekt. E logika szerint már akkor ki kellett volna írni az idõ elõtti voksolást, amikor a Szabad Fórum hátat fordított az SDKÚ-nak, s a koalíció kisebbségbe került, vagy amikor az ANO távozott. Úgy tûnik, a kék nyár és tél után most jön a nagy kék félrevezetés” – mondta Hru1ovský. Dzurinda pedig megismételte: a kormányválság s a júniusi voksolás bizony a KDH „érdeme”.
Ivan Hopta kommunista honatya szerint a júniusi terminus kitolás a kis pártokkal szemben, ami veszélyezteti a demokráciát. Miroslav Maxon (HZD) követelte a miniszterelnök azonnali lemondását, s ez sokakat megmosolyogtatott. Alkotmányos kételyek is felmerültek. Ján Drgonec, az alkotmányjogi bizottság elnöke szerint a választásokat Pavol Hru1ovský még házelnökként kihirdette, s ezt nem lehet megváltoztatni, a dolog alkotmányellenesnek minõsülhet. Ezenkívül a parlament novemberben már foglalkozott hasonló javaslattal, s a játékszabályok értelmében ugyanarra a témára csak fél év elteltével lehet visszatérni. Ennek figyelmen kívül hagyása veszélyes precedenst teremthet. „Az alkotmánytörvény ugyanolyan erõvel bír, mint az alaptörvény, s a taláros testület nem is vizsgálhatja, hogy a kettõ összhangban van-e. Ráadásul érvényes, hogy a késõbb elfogadott norma felülbírálja a korábbit, vagyis noha a házelnök kihirdette szeptemberre a választásokat, a parlament a most megszavazott alkotmánytörvénnyel megváltoztatta az idõpontot. Ellenkezõ esetben soha nem lehetne megrövidíteni a megbízatási idõszakot” – magyarázta lapunknak Radoslav Procházka alkotmányjogász. A parlament az aggályok eloszlatása végett a jogszabályt olyan formában hagyta jóvá, mely szó szerint kimondja, hogy a mostani döntéssel semmissé nyilvánították a szeptemberi dátumot, a megbízott házelnököt pedig felhatalmazták a júniusi voksolás kihirdetésére. Procházka szerint a parlamenti választások kiírását a féléves határidõ megsértése miatt sem lehet megkérdõjelezni, hiszen egyhangúlag elfogadott alkotmánytörvényrõl van szó. (sz-a)
Heten, akik tegnap nem szavaztak
Pozsony. Az alkotmányos kételyeket megfogalmazó Ján Drgonec inkább nem vett részt a szavazáson. Rajta kívül még hiányzott: Anton Danko, Jozef Elsner (mindketten az ANO-platformból), Miroslav Abelovský, Gustáv Krajei, Ivan ©imko és Eduard Kolesár (mind függetlenek). (sz. a.)