Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok története mindig is szorosan kapcsolódott az ország sorsához.
- A magyarság kivételes helyzetben van, hiszen ritka, hogy saját szerzetesrendje legyen egy nemzetnek, amelyet a nyugati egyház jogrendszere szerint 1250-ben alapított Boldog Özséb a pilisszántói Hármas-barlangban. Mindig is foglalkoztatott a pálosok eredete. Eddigi kutatásaim alapján azt mondhatom, hogy ez a rend az õsi suméroktól eredeztethetõ. Érdekes módon védõszentjüknek egyiptomi Remete Szent Pált választották, aki idõben és térben egyaránt távol esett a középkori Magyarországtól. Remete Szent Pál Egyiptomban, Thébában remetéskedett a IV. században, kezdetben a keresztényüldözés miatt kellett rejtõzködnie.
A közelben van az a terület, amit - a mai szóhasználatban - a sumírok által lakottnak nevezünk. Szintén a közelben van a mai Örményország, ahol a világon elõször lett államvallás a kereszténység. Olyan véleményt is olvastam, hogy a magyar Szent Koronát is az örmények fõpapja tervezhette. Nincs messze Ephesus, ahol a zsinaton dogmaként kihirdették, hogy a boldogságos Szûz Mária Istennek anyja. Mindig is feltûnõnek találtam, hogy a középkori Magyarországon egy közel ezer évvel elõbb és több ezer kilométerrel távolabb élt remetét miért választanak védõszentté, hacsak nincs valami szorosabb, talán kevésbé ismert kapcsolat közöttük.
Elképzelhetõ, hogy a rend valójában sokkal régebbi, Boldog Özséb "csak" Róma számára tette elfogadhatóvá.
- Ismeretes, hogy miután Nagy Lajos királyunk a velenceikkel háborúba keveredik, majd megnyeri a háborút, Remete Szent Pál holttestét kéri hadisarcként.
- Valóban. Ez a kérdés is mindig izgatott. Ha csak a rend védõszentje és semmi más kapcsolat nincs közte és a magyarok között, akkor Nagy Lajos miért ragaszkodott hozzá annyira, hogy hadisarcként kérje. A legmegbízhatóbb fõpapokat, embereit küldi érte, hihetetlen nagy ünnepélyességgel hozza a budaszentlõrinci pálos kolostorba. Érdekes az is, hogy ez az idõs egyiptomi remete a magyar kisgyermekeknek lesz a védõszentje, a koporsójához viszik gyógyulni õket.
Remete Szent Pál tisztelete mellett pártfogását is élvezte az ország. A királyok a sírjához mentek imádkozni, hogy segítse az országot, az oltalmába ajánlották hazánkat, ami megint csak furcsa, hogy miért egy ilyen távoli szentet helyeztek a középpontba. Pontosabban ez is azt bizonyítja, hogy a rend, illetve a magyarok eredete az egykori sumírok földjére vezethetõ vissza.
- Lehet, hogy pontosan ez a sumír eredet az, ami miatt bizonyos körök máig nem "örülnek" igazán ennek a rendnek?
- A Habsburgok kezdetben látszólag még nem voltak ellenségesek. A francia forradalom után kezdték el üldözni õket. Akkor azt mondták, hogy aki nem dolgozik, az ne is egyék. A szerzeteseket élõsdinek tartották, noha egyáltalán nem voltak azok. A korabeli leírásokból egyértelmûen kiderül, hogy földet mûveltek, új technológiákat honosítottak meg, vetõmagokat hoztak. Európa több egyetemén is tanultak, nagyon képzettek voltak, hasznossá váltak a környezetüknek.
II. József 1786-ban kiadta ellenük a megszüntetési rendeletet, ez egyházjogilag érvénytelen. Azonban hiába érvénytelen, mégse tudott mûködni tovább a rend.
- A hazánkban ma mûködõ pálos rend mikor szervezõdött újjá?
- A mai magyar pálosoknak gyakorlatilag semmi közük az õsi magyar rendhez. II. József rendelete elõtt négy évvel korábban a lengyelek leszakadtak a magyar pálos rendrõl, és 1782-ben létrehozták a lengyel pálos rendet. Õket Katalin cárnõ tizedelte meg, de Czensetochovát és Krakkót meghagyta. Ez elég volt arra, hogy a pálos rend ott helyreálljon 1834-ben. Késõbb ez a lengyel rend terjedt el Magyarországon, de szellemiségében ez nem az õsi rend.
Évszázadokon át a nemzet tudatában éltek a magyar pálosok. Századunkban is mindent megtettek azért, hogy újjászervezõdjön. Az országgyûlés is többször próbálta visszaállítani, minden rendnek sikerült, csak a pálosoknak nem, ami jelzés értékû is lehet. A régi magyar rend újjászervezésérõl hallani se akar a Vatikán, de itthon sem merik felvállalni püspökeink a rend újjáalakítását.
- Ön akkor a lengyel rendnek tett fogadalmat?
- Amikor én az ötvenes években letettem a fogadalmamat társaimmal együtt, nem tudtunk arról, hogy az egy másik rend. Mi azt hittük, hogy ez az õsi alapítású pálos rend. Így létrejött az úgynevezett "error invincibilis", ami egyházjogilag azt jelenti, hogy nem érvényes a fogadalom, hiszen "legyõzhetetlen tévedés hatása alatt" tettük. Az egyházi jog szerint az így tett fogadalom nem érvényes az õsi Boldog Özséb alapította rendben.
Azóta folyamatosan az õsi rend visszaállításán próbálkozom, aminek egyáltalán nem örülnek a mai pálosok. A tartományfõnök például legazemberezett. A lengyelek kilöktek, az akkori generális szó szerint. Akkor Acserbi volt a pápai nuncius, elmondtam neki tervemet, de Róma azt válaszolta, hogy nem alkalmas az idõ. A magyar kormányzati szervek se támogatnak ebben a törekvésemben. A legnagyobb meglepetésemre Orbán Viktor se támogatott. Vajon miért ellenzi mindenki, hogy az õsi magyar szellemiség életre keljen?
Korábban egy alkalommal engedélyt kértem arra, hogy a rend adminisztrációs kérdéseit rendezzem. Azt a választ kaptam, hogy nem szállhatnak szembe a sokmilliós Lengyelországgal. Úgy tûnik, mióta az õsi rend újjáélesztésén fáradozom, "persona non grata" lettem, hiszen például miután elkészült a Gellért-hegyi sziklatemplom, engem kiebrudaltak onnan.
- Most a pilisszántói parókián beszélgetünk. Hogyan került ide?
- Meglehetõsen szomorú helyzetben vagyok. Egy alkalommal itt voltak a lengyel rend képviselõi, hosszas tárgyalás után megegyeztünk több kérdésben is. Másnap elém tettek egy papírt, amin az állt, hogy lemondok a fogadalmamról. Nyilvánvalóan ezt terjesztették Rómában. A Vatikántól hamarosan megkaptam, hogy felmentettek a pálosság alól, és a székesfehérvári egyházmegye kötelékébe helyeztek át. Most folyik a második fellebbezésem. Nem vagyok hajlandó lemondani a régi fogadalmamról. Nyolc éve jöttem Pilisszántóra, mint kisegítõ. Most pedig a Vatikán helyezett Szántóra, mint káplánt. Az esztergomi egyházmegyében esperes és érseki tanácsos voltam.
Érdekes módon bármit is próbálok tenni az egykor rend érdekében, mindenhol akadályokba ütközöm. Négy éve kezdtem el Boldog Özséb sírjának feltárására az engedélyeket beszerezni. Ismeretes, hogy itt a Pilisben temették el. Négymillió forintot fizettem azért, hogy egy védõ kerítést tegyenek a sír köré. Letiltották. Négy éve egy régésznõ elkezdte a feltárást. Heti tízezer forintot fizettem neki, de két éve nem készített el egyetlen sort sem a jelentésbõl. Az engedélyt a mai napig nem kaptam meg. Vajon miért félnek ennyire Boldog Özsébtõl? Vajon miért vagyunk ennyire hálátlanok a magyar a múlttal kapcsolatban?
- Ha mi hálatlanok is vagyunk, a külföldiek mit tudnak errõl a rendrõl?
- Nálunk többet tudnak, hiszen a rend egész Európát behálózta. Sõt Dél-Amerikába is eljutott. Nem beszélünk arról, hogy amikor Kolombusz elindult a lisszaboni kikötõbõl az Újvilág felfedezésére, háromszáz magyarországi pálost vitt magával. Azért történt ez így, mert akkor a portugál királyné, portugáliai Szent Erzsébet, Árpád-házi hercegnõ volt, aki kikötötte, hogy csak magyar pálosok mehetnek az útra. A lisszaboni kikötõben Gyöngyösi Gergely pálos generális búcsúztatta õket.
De arról sem beszélünk, amit Fatimában tudtam meg mexikói egyházi vezetõktõl. Amikor megkérdeztem tõlük, hogy a San Paulo nevû város a sok Szent Pál közül melyiket választotta védõszentjének, rám néztek, tudták, hogy magyar vagyok, és nagyon meglepõdtek, hogy nem tudom, hogy a mi Remete Szent Pálunkról van elnevezve!
A pálosoknak Közép-Dél-Amerikában több nyoma is van, például több helyen találtak pálos rovásírást, de ezekrõl se esik sok szó. Próbáltam felkutatni ott jártamkor ezeket, de egyedül lehetetlenség, csak nagyon felkészült expedícióval lehetne megközelíteni.
Egyébként fennmaradt egy quatamalai levél egy püspöktõl, amiben a spanyol Károly királynak írja, hogy a Habsburg császár sem a legkeresztényebb módon uralkodik, mert Fráter Györgyöt megölette, aki pálos és bíboros volt. Ennyire féltek és félnek valamilyen rejtélyes ok miatt az õsi pálos szellemiségtõl! Talán azért, mert magyar!
Az újraindításhoz legalább egy püspök engedélye szükséges, akinek az egyházmegyei területén újjá lehetne szervezni az õsi pálos rendet. Sajnos, Magyarországon ilyen püspök nincsen!
Kapcsolódó cikkek
- Évszázadok óta tartó rejtély után kiderült, a magyarok tényleg leszármazottai-e a hunoknak (index.hu)
- Több szlovák-magyar regionális vasúti kapcsolat újraindítását tervezi a szlovák szaktárca (MTI)
- Orbán Viktor beszéde – 2024. március 15.
- Megtiltaná a brit kormány, hogy külföldi államok brit sajtótermékekben szerezzenek részesedést (MTI)
- Az EP új szabályokat szavazott meg a sajtószabadság és az újságírók védelmében (MTI)
|