Főoldal Egyházak Mátyás és a Pálosok

Mátyás és a Pálosok

E-mail Nyomtatás PDF
Szántai Lajos elõadása
A következõkben a Pálos rend és Hunyadi Mátyás kapcsolatát fogjuk megvizsgálni.

 Szántai Lajos elõadása
A következõkben a Pálos rend és Hunyadi Mátyás kapcsolatát fogjuk megvizsgálni. Arra is választ keresünk, hogy a rend és Mátyás életében mit jelent a holló. Elöljáróban tudni kell, hogy Mátyás pálosokkal való kapcsolata sokkal szorosabb, bensõségesebb és szilárdabb, mint ahogy azt az oknyomozó történelemtudomány vagy akárcsak a vallástörténet érzékelteti.

Mátyás, mielõtt nagy dolgokat cselekedett, egyetlenegy égi közbenjáró segítségéért könyörgött, és ez azért különös, mert a magyar szentek között vannak olyan szentek, mint Szent István vagy Szent László király. Hunyadi Mátyás nyilvánvaló módon az õ égi mennyei pártfogásukat is igénybe vette, de meglepõ módon, amikor valami nagyon sorsdöntõ lépésre szánta el magát, mindig egy titokzatos Szent Pál közbenjárását kereste. Ez vallástörténeti és történelmi tény. Ez olyan súllyal jelentkezik Mátyás életében, hogy azon lehet csodálkozni, hogy erre a kétségtelen tényre miért nem figyelünk oda. Miért keresi Hunyadi Mátyás király a Szent Pállal való kapcsolatot? Miért keresi mindig élete során azt a pontot, ahol a Szent Pál által képviselt energiákat tudja itt a földön megvalósítani és kibontakoztatni? Ha megnézzük Mátyás elsõ uralkodói oklevelét, akkor egy nagyon érzékletes dátummal fogunk találkozni, hiszen ezt az oklevelet 1458. január 24-én állította! ki.

Mitõl lényeges ez a január 24-e? És mitõl lényeges, hogy éppen ez Mátyás király elsõ uralkodói oklevele? Érzékelhetjük, hogy a legelsõ uralkodói tett, amikor magát elõször nevezi választott királynak, egyáltalán nem mindegy, hogy az esztendõ körében éppen melyik napra esik. Január 24. Szent Pál ünnepének elõnapja, s ebbõl érezhetjük, hogy a "szent pálság" egy nagyon erõs vonulatot fog majd Mátyás életében jelenteni. Azon is el lehet tûnõdnünk, hogy milyen köze van "jóraforduló", apostol szent Pálnak, thébai remete szent Pálhoz, egyáltalán kapcsolódnak-e õk egy vallási szertartásrendben? Úgy tûnik, tudnunk kell, hogy kapcsolódnak, és a két Pál hátterében, mintha ebben a mezõnyben egy harmadik Pál is felbukkanna, egy olyan szent Pál, aki összeköttetést teremt az apostol és a thébai remete között.

Hogy Mátyásnak a pálos renddel milyen a kapcsolata, azt Gyöngyösi Gergely, - aki maga is a pálos rend irányítója és kormányzója volt Hunyadi Mátyás halála után, - nagyon szépen és tanulságosan megírja. Ez azt jelenti, hogy Mátyás király ideje alatt a pálosok legfõbb vezetõje mintha Mátyás király lett volna, ugyanakkor pedig mintha az ország legfõbb vezetõje Mátyás király mellett mindig az adott pálos generális lett volna. Egyszerûen elválaszthatatlanok egymástól.

Egy nagy lakoma alkalmával, egyszer Mátyás király megragadta az alkalmat, hogy egy kicsit enyhítsen a szorongatott és nehéz pillanatokon. Ezek a nagy lakomák általában szabályos kis ünnepélyes alkalmakkal is felértek. Ez azt jelenti, hogy az ilyen ünnepélyesnek mondható lakomák közepette a magyar király találkozott saját alattvalóival, a fõurakkal, a fõpapokkal és ilyenkor az étel elfogyasztása közben nem hallgattak, mert sajnos Mátyás király máskor idõt szakítani a mély bölcseletre és beszélgetésre nem nagyon tudott és ilyenkor tényleg nagyívû beszélgetések folytak.

Mátyás király az egyik ilyen alkalommal, miközben a fõurak hol az egyik hol a másik szerzetesrendet ajánlották az elsõség helyére, Mátyás király egy darabig hallgatta az ajánlásokat, majd a következõket mondta: "én mindannyiótok figyelmébe a pálos rendet ajánlom". És a fõurakat ez különösebben nem lepte meg, de ilyenkor általában egy próbának szokták az állítást alávetni. Mátyás király hívatott 3 futárt és megbízta õket, hogy az összes templomot, amely Budán található, járják végig, és figyeljék meg, hogy a mi zajlik ezeken a helyeken.

Szétszaladtak a futárok és végigjárják a templomokat, majd néhány óra múlva visszajöttek, és a következõket mondták: minden templomban csönd van, mindegyik be van zárva, legyen az ferences, johannita, domonkos, ebben a dologban mind azonosnak tekinthetõ, mert zárva vannak és a templomokban nem történik semmi. Az utolsónak érkezõ futár a következõt jelentette: Remete Szent Pál, vagyis a pálos rend templomaiban istentisztelet folyik, áhítat és imádkozás. Erre azt mondta Mátyás király az uraknak: "látjátok, míg más szerzetesrendek az alvással, a pihenéssel törõdnek, addig a pálosok szakadatlanul dicsérik az Urat és könyörögnek hozzá Magyarország megmaradásának érdekében". Ez egy jó példázat, és lehet belõle érzékelni, hogy számos esetben Mátyás király, ha mással nem, akkor példázattal erõsítette meg azt az állítását, hogy Magyarországon a legerõteljesebb és leghatalmasabb szerzetesrend a pálos rend.

Egy másik alkalommal, amikor megint ünnepélyes lakoma folyt, Mátyás király Nagy Lajos királyunk egyik régi mondását idézte az ebéd közepette. Ez egy nagyon híres mondás volt a középkorban, amit Nagy Lajos király az általa alapított pálos monostorban, Márianosztrán jelentett ki.

Tudni kell, hogy Márianosztra volt számára a legkedvesebb kolostor. Ebben a kolostorban egyébként Mátyás király idejében volt egy olyan földalatti hatalmas terem, ahol a pálos testvérek romlatlan testtel aludták örök álmukat. Tehát nem akármilyen kolostorról van szó. Itt mondta Nagy Lajos király és ezt ismételte el Mátyás király egy bizonyos alkalommal: "ahogy az erdei vadak prémje sokkal szebb, mint a háziállatoké, úgy azok az emberek is tisztábbak, becsületesebbek és ragyogóbbak, akik a világtól elvonultan különélnek." És itt megint a pálos rendre gondoltak.

Még egy példa: Mátyás király igen nagy elõszeretettel szokta felkeresni a budaszentlõrinci pálos kolostort. Ez valamikor Buda vára felett volt egy olyan hegyen, amelynek beazonosítása mára úgy tûnik teljesen lehetetlenné vált, csakúgy, mint Buda váráé. 1526-ban a mohácsi csatavesztés után, amikor a törökök benyomultak az ország belsejébe, elõször nem Buda vára alá vonultak fel, és ebbõl már lehet érzékelni, hogy eszük ágában sem volt Budával bajlódni. Buda egy erõdített város volt, a külvárost egy kicsit megrongálták, felperzselték, de a királyi várat érintetlenül hagyták. Mi az, amit mégis elpusztítottak az elsõ hullámban: a budaszentlõrinci pálos kolostort.
Módosítás dátuma: 2006. február 26. vasárnap  

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 117 vendég böngészi