Két kritériumot jelölt meg a hívek számára a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, amelyek alapján kiválaszthatják, melyik párt jelöltjére adják szavazatukat.
Két kritériumot jelölt meg a hívek számára a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, amelyek alapján kiválaszthatják, melyik párt jelöltjére adják szavazatukat. A Veres András püspök által jegyzett 2006-os választási körlevél útmutatása szerint olyan képviselõket kell választani, akik biztosítják az egyházi iskolák és szociális intézmények igazságos támogatását.A katolikus egyházi vezetõk kedden nyilvánosságra hozták a püspöki kar hagyományos választási körlevelét. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Veres András püspök által aláírt levél szerint a parlamenti választások elõtt az egyházi vezetõk azért fordulnak „katolikus testvérekhez”, mert „miközben örök üdvösségünkért fáradozunk, felelõsek vagyunk földi hazánk sorsáért is”.
Felolvassák a templomokban
A rövid közlemény két kritériumot jelöl meg: „Felelõsséget érzünk hazánk egész népéért és minden magyarért. Ugyanígy felelõsek vagyunk, hogy olyan képviselõket válasszunk, akik tiszteletben tartják a vallásos emberek egyenlõ jogait, és biztosítják az egyházi iskolák és szociális intézmények igazságos támogatását. Ilyen szempontok szerint válasszunk, lelkiismeretesen vizsgáljuk meg a választási programokat, és olyan pártra, olyan jelöltre adjuk le szavazatunkat, amely, illetve aki ezeknek az értékeknek a képviseletét vállalja.” A választási részvételre buzdító iratot a katolikus papok március 19-én olvassák fel országszerte a templomokban.
A katolikus, református, evangélikus és zsidó felekezet tavaly közösen kifogásolta, hogy az általuk fenntartott intézmények nem kapják meg azt a támogatást, amely az önkormányzati iskoláknak jár. December 16-án az egyházi iskolák tüntetést is szerveztek az õket ért méltánytalanság miatt.
Az Oktatási Minisztérium akkor élesen bírálta, hogy a gyermekeket politikai célra használják fel. A tárca azt hangsúlyozta, hogy az egyházi intézmények állami támogatása az elmúlt öt évben nagyobb arányban növekedett, mint az önkormányzatiaké, s egy fõre vetítve magasabb az egyházi intézményekben tanulók támogatása. (Utóbbi azért van, mert az egyházi iskolákban jellemzõen magas a középiskolások aránya, akik a törvény szerint eleve nagyobb fejkvótát kapnak az államtól). A kommunikációs háborúban az OM azt is bevetette, miért nem tüntettek az egyházak korábban, amikor a támogatás jóval alacsonyabb volt a jelenleginél.
Eltolt támogatás
Az egyházak azonban amiatt tiltakoztak, hogy nem kapják meg idõben azt a pénzt az államtól, amelyet az önkormányzatok iskoláikra fordítanak. Mind az önkormányzati, mind az egyházi iskola mûködési költségeinek mintegy kétharmadát az államtól kapja. Míg ezt az önkormányzatok saját bevételeikbõl (helyi iparûzési adók, szja átengedett része, stb.) egészítik ki, addig az egyháznak ezt az összeget az állam fizeti meg. A vita azon volt, hogy az egyházak számára ezt kiegészítõ normatívát általában alulbecsülik, majd a zárszámadás után a következõ évben térítik meg a hiányzó részt.
Januárban az evangélikus, a református és a katolikus egyház képviselõi tárgyaltak Gulyás Kálmán egyházi ügyekért felelõs államtitkárral. Februrárban Gyurcsány Ferenc kormányfõ fogadta a négy töürténelmi egyház képviselõit. A kormány ezt követõen kifizette a szociális, és egyházi intézmények finanszírozásából hiányzó összesen egymilliárd forint kiegészítõ normatívát.
Joób Sándor, Spirk József
Kapcsolódó cikkek
- Az olasz kormányfő bejelentette, hogy indul az EP-választáson (index.hu)
- Az olasz kormányfő bejelentette, hogy indul az EP-választáson (index.hu)
- Évszázadok óta tartó rejtély után kiderült, a magyarok tényleg leszármazottai-e a hunoknak (index.hu)
- Több szlovák-magyar regionális vasúti kapcsolat újraindítását tervezi a szlovák szaktárca (MTI)
- Kitüntették Orbay Lászlót
|