FotoMedia

Iskoláink elnevezésérõl 2. Múlt heti írásomban amellett érveltem, hogy az utóbbi idõben a tanintézmények összevonása révén kialakult hosszú iskolaneveket egyszerûsíteni kellene. Mai írásomban kétfajta többcélú intézményrõl lesz szó: az egyik a združená stredná škola, a másik pedig a spojená škola. Magyar megnevezésüket megtalálni (vagy kitalálni) több szempontból is nehéz. Elsõsorban is a združi? és a spoji? igék szinonimák, szlovák–magyar szótáraink a združený, illetve a spojený címszavak mellett szinte ugyanazokat a magyar megfelelõket közlik: egyesített, egyesült, (egybe)kapcsolt, társult. Másodsorban: Magyarországon is megkülönböztetnek ugyan egységes iskolát és összetett iskolát, a szlovákhoz hasonló név azonban eltérõ funkciót takar, tehát ezek nem tekinthetõk a szlovák združená (stredná) škola, ill. a spojená škola megfelelõinek. Az egységes iskola az általános iskolát és a középiskolát is magában foglaló, 12 osztályos komplex iskola, az összetett iskola pedig olyan intézmény, amely különbözõ típusú iskolák (pl. gimnázium és szakközépiskola) feladatait látja el. Nézzük most azt meg, hogyan definiálja a közoktatási törvény a združená stredná škola és a spojená škola elnevezésû intézményeket! Az elsõ intézmény esetében valójában negatív „definícióval” találkozunk, ugyanis a törvény 2.§ (2) bekezdése azt mondja ki, hogy az (1) bekezdésben említett iskolatípusok közül melyik nem vonható össze ilyen néven. A két bekezdés tartalmának összevetésébõl viszont megállapítható, hogy az ún. združená stredná škola alapvetõen a stredné odborné ueilište (azaz a szakmunkásképzõ) és a stredná odborná škola (szakközépiskola) összevonásával létrejövõ intézmény. A már mûködõ ilyen jellegû intézmények magyar megnevezése nem egységes: egyrészt elõfordul az összevont középiskola, de az egyesített középiskola megnevezés is. Annak idején, amikor az egyik ilyen iskola igazgatója az iránt érdeklõdött, hogyan fordítsák magyarra iskolájuk nevét, jelentéstani szempontból elképzelhetõnek tartottam az összevont, egyesített, integrált jelzõk használatát, bár megjegyeztem, hogy ezt a kérdést tágabb összefüggéseiben kell vizsgálni. A jelenlegi szlovák és a magyar iskolarendszer összevetése, valamint a Magyarországon használatos hivatalos nevek elemzése alapján megállapítható, hogy a szakközépiskolai és a szakmunkásképzõ osztályokkal mûködõ, illetve szakközépiskola és szakmunkásképzõ összevonásával létrejött középfokú tanintézmények nevében vagy mindkét intézménytípusra történik utalás (pl. Nagy József Szakközépiskola és Szakmunkásképzõ Iskola), vagy gyakrabban a rövid szakképzõ iskola (pl. Nagy József Szakképzõ Iskola) megnevezés a használatos. Ezt a tényt figyelembe véve a združená stredná škola magyar megfelelõjeként nálunk is a szakképzõ iskola kifejezést kellene elterjesztenünk. Ami az ún. spojená školá-t illeti, a közoktatási törvény nem határozza meg közelebbrõl, milyen típusú iskolák összevonásával jön létre, a gyakorlat viszont azt mutatja, hogy közös igazgatás alá kerülhet alapiskola és gimnázium, szakközépiskola és gimnázium, gimnázium és szakmunkásképzõ, különbözõ mûvészeti oktatási intézmények stb. Az ilyen intézmények fõ jellemzõje az, hogy a szervezeti egységeknek közös igazgatójuk van, egyébként azonban viszonylagos önállósággal bírnak. Az elmondottakat és a magyarországi gyakorlatot figyelembe véve tehát a spojená melléknév „lefordítása” helyett a közös igazgatású kifejezés használata lenne az indokolt. SZABÓMIHÁLY GIZELLA