FotoMedia

A kisebbségi magyarok ragaszkodnak a kettõs állampolgársághoz A megbeszélés fõ témája a januárban életre hívott „Nemzeti Felelõsség” program egyes pontjai voltak. Ezek közül is kiemelt szerepet kapott a határon túli magyarok közjogi státusának kérdése, valamint az Európai Unióba történõ utazást elõsegítõ megoldások kialakítása. A miniszterelnök szerint a határon túli magyarok helyzete gazdasági kérdés is. Ismertette, hogy augusztus végén elkészült a „Szülõföld Program” szabályozása, mely 25 milliárd forintos fejlesztési forrást jelent. A határon túli magyarság közjogi helyzetére vonatkozóan Gyurcsány Ferenc három konkrét kérdésben is szóbeli ígéretet tett tárgyalópartnereinek. Javasolta, hogy az alkotmány foglalja magába, hogy Magyarország „felelõsséget visel a határon túli magyar közösségekért, identitásuk megõrzéséért”, az eddigi „felelõsséget érez” megfogalmazás helyett. Emellett egy olyan személyi igazolvány megalkotásának tervét is felvázolta, mely (egyéb kedvezmények mellett) úti okmányként is használható azokban az országokban, ahol egy magyarországi személyi igazolvány most is annak minõsül. (A modellt a görögök alkalmazzák saját külföldön élõ kisebbségeik esetében.) Ez a „speciális személyi igazolvány” mindazoknak járna, akik „valószínûsítik, hogy „magyar állampolgárok leszármazottai”. Ez az intézkedés fõként a jelenleg nem EU-tagállamokban (például Kárpátalján vagy a Vajdaságban) élõ magyarok számára jelenthet könnyítést; a felvidéki vagy szlovéniai magyarok számára ez Gyurcsány szerint inkább a „nemzeti összetartozás szimbóluma” lehet. A kormányfõ harmadik javaslata egy állandó parlamenti bizottság létrehozása, amely kizárólag a határon túli magyarság politikai kérdéseivel foglalkozna. A határon túli magyarok képviselõi közül Markó Béla (a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke) kifejtette, a személyi igazolvány megadása mellett továbbra is ragaszkodnak a kettõs állampolgárság kiterjesztéséhez. Kasza József (elnök, Vajdasági Magyarok Szövetsége) is ugyanezt jelölte ki végsõ célnak, akár „ezerötszáz kis lépésben vagy pár nagy lépésben” történik is meg. A szlovákiai magyarok szempontjából Bugár Béla (Magyar Koalíció Pártja) szimbolikusnak nevezte a kettõs állampolgárság kérdését, de teljes mértékben támogatja a vajdaságiak és az erdélyiek törekvéseit. Emellett felvetette, hogy a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) azokban a témákban mindenképpen folytatni kellene a konzultációt, melyekben a kormány és a határon túli magyar szervezetek között lehetséges az egyetértés. A vitás kérdések ellenére a határon túliak két héten belül kézhez vehetik Gyurcsány Ferenc most elhangzott javaslatait. A párbeszéd tehát folytatódhat, ha már „ez a mai megbeszélés éveket késett” – ahogy Kasza József fogalmazott. KISS N. TIBOR