Mintegy száz ember halálát okozta a Kossuth téren 1956.
Mintegy száz ember halálát okozta a Kossuth téren 1956. október 25-én leadott sortûz. A történészek a mai napig vitatják, hogy mi történt pontosan, és ki adott utasítást a lövésekre.1956. október 25-én felfüggesztették a kijárási tilalmat, tömegek lepték el az utcákat annak reményében, hogy a harcok már véget értek.
Horváth Miklós hadtörténész az InfoRádióban elmondta, hogy az Astoria Szállónál a civilek barátkozni kezdtek a szovjet csapatokkal, így fordulhatott elõ, hogy a fegyvertelen civilek magyar zászlókkal fellobogózott harckocsikon érkeztek a Parlament elé.
A kormánynegyed védelmére kirendelt erõk a hatalmas tömeg láttán pánikba estek, és máig tisztázatlan körülmények között az emberek közé lõttek.
A történészek máig vitatják, hogy ki adta ki a tûzparancsot. Az 1956-os Intézet kronológiája szerint Szerov tábornok - a szovjet KGB vezéralakja - adta ki az utasítást, mások szerint Szalai Zoltán orosházi határõr ezredes egysége kezdett lõni.
Azt sem tisztázták mindeddig, hogy honnan és hány helyrõl lõttek. Az biztosnak tûnik, hogy a mai FVM felsõ szintjárõl és a tér déli oldaláról is lõttek.
A mészárlásnak csaknem száz halottja és mintegy háromszáz sebesültje volt.
Kapcsolódó cikkek
- Pusztinán is tarthatnak rendszeresen magyar misét a moldvai csángók (MTI)
- Az RMDSZ és az EMSZ álláspontja szerint is szükség van az etnikai politizálásra Erdélyben (MTI)
- Forbes: Szoboszlai Dominik a legértékesebb magyar sportoló (MTI)
- Mától fél évig Magyarország lesz az Európai Unió elnöke – mit jelent ez Európára nézve? (index.hu)
- Kezdődik a magyar EU-elnökség, megnyitották a buszsávokat a konvojok előtt (index.hu)
|