FotoMedia

 A cselekedet tesz igaz hazafivá. A hazafiság nem születési elõjog, hanem érdem, amelyet tetteinkkel érdemlünk ki
Budapest/Arad. Az 1848–49-es szabadságharc leverését követõ megtorlásra, az aradi vértanúkra emlékezett tegnap az anyaország és a határon túli magyarság. Budapesten a nemzeti gyásznapon katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra engedték az állami lobogót a parlament elõtti Kossuth téren. A ceremónián Sólyom László köztársasági elnök is részt vett.
A nemzeti gyásznap alkalmából kiadott közleményében Gyurcsány Ferenc kormányfõ hangsúlyozza: az aradi vértanúk igaz hazafiak voltak, akkor is, ha sokan közülük nem magyarnak születtek – volt közöttük szerb, horvát és német ajkú egyaránt –, mégis Magyarországért, a magyar szabadságért haltak meg, ezért a nemzeti emlékezet magyar vértanúként õrzi meg mindannyiukat. „Mert a magyar befogadó nemzet. Tudja, hogy nem pusztán a származás, hanem a cselekedet tesz igaz hazafivá. Hogy a hazafiság nem születési elõjog, hanem érdem, amelyet tetteinkkel érdemlünk ki. Az aradi vértanúk pedig függetlenül attól, milyen származásúak voltak, magyar hazafiként haltak meg, és szabadságpárti – ma úgy mondanánk – demokrata európaiként.”
Aradon gyászmisével vette kezdetét a rendezvénysorozat, amely délután a Megbékélés parkjában folytatódott, a román és a magyar kormány, valamint a politikai pártok képviselõinek részvételével. Egyébként a tegnapi program az RMDSZ által rendezett egyhetes rendezvénysorozatnak volt a része, az Aradi Magyar Napok utolsó mozzanata. Az Aradi Magyar Napokat a civil szervezetekkel és az egyházakkal közösen szervezték; naponta tartottak kulturális rendezvényeket.
A 2004-ben, hosszú idõ után ismét köztérre helyezett, a tizenhárom vértanú emlékére készült szoborcsoporttal szemben augusztus végén helyezték el az 1848-as erdélyi román forradalom menetelõ polgárait ábrázoló szoborcsoportot. A Megbékélés parkjában akkor tûzték ki elsõ alkalommal egyszerre Románia, Magyarország és az Európai Unió zászlóját.
Az 1848–49-es szabadságharc végét jelentõ világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján október 6-án, Aradon végezték ki a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a szabadságharc bukása után kerültek osztrák fogságba. A nemzet vértanúja lett Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernõ, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos ezredes, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernõ, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. Pesten ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az elsõ felelõs és független magyar kormány miniszterelnökét, akit csak 1870. június 9-én temethettek el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyezték végsõ nyugalomra a Kerepesi temetõ mauzóleumában.
Az Orbán-kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át. (m, hó)
ÖSSZEFOGLALÓ