FotoMedia

Tavaly több mint tízezer újságírót képeztek csak a kommunikáció szakokon. Túlkínálat van, ezért az Oktatási Minisztérium csökkenteni akarja a képzésben résztvevõk számát.
Várhatóan csökkenteni fogja az Oktatási Minisztérium a kommunikációs képzésben részesülõ hallgatók számát, miután a szaktárca és a nagyobb újságíró szervezek egyetértenek abban, hogy Magyarországon "túltermelés" van kommunikációs szakemberekbõl.
Az oktatási tárcánál a MTI érdeklõdésére elmondták: az elmúlt tanévben 10826 diák vett részt kommunikáció szakos képzésben, nappali vagy levelezõ tagozaton. Közülük államilag finanszírozott képzésben 5256-an tanultak, összesen 17 egyetemen és fõiskolán. A kommunikációs képzés alig valamivel több mint egy évtizedes múltra néz vissza, 1992 elõtt még egyetemi újságíró képzés sem volt Magyarországon.
Munkaerõ tendenciák
Tavaly a legtöbben a Szegedi Tudományegyetem Budapest Médiaintézetében tanultak, itt 1318 hallgató kap egyetemi szintû képzést levelezõ tagozaton. A képzés 1996 óta folyik. A Kodolányi János Fõiskola budapesti képzési helyén 1174 hallgató folytatja tanulmányait. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen mintegy 1200-an tanulnak. A Nyíregyházi Fõiskolán 576-an jártak kommunikáció szakra.
Az oktatási tárca sajtóirodáján azt közölték az MTI-vel: a munkaerõ-piaci tendenciák miatt a minisztérium várhatóan csökkenteni fogja a kommunikáció szakos képzésben résztvevõ hallgatók számát.
Ezzel együtt a bolognai rendszerû, többciklusú képzési rendszerre való átállás részeként eddig 14 felsõoktatási intézmény kapott bachelor képzési szakindítási engedélyt a Magyar Akkreditációs Bizottságtól.
Kommunikáció- és médiatudomány képzés indulhat egyebek között a Szegedi Tudományegyetemen, a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, az ELTE-n, a Budapesti Kommunikációs Fõiskolán és a Zsigmond Király Fõiskolán. Ezek az intézmények már feltehetõen szerepelni fognak képzési programjukkal a jövõ évi felvételi tájékoztatóban.
A többi intézmény szakakkreditációja folyamatosan történik. Ahhoz, hogy a jövõ évi tájékoztatóba egy képzés bekerüljön, az akkreditációs bizottságnak október közepéig kell állást foglalnia. Ennek alapján az oktatási miniszter dönt a szakindítási engedély megadásáról.
Nincs minõség, csak mennyiség
Mennyiségi túl- és minõségi alulképzésrõl beszélt az MTI-nek Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, aki az elõbbit a szakmával szembeni túlzott várakozásokkal, az utóbbit pedig azzal indokolta, hogy a szak népszerûvé válásának idején az oktatóhiány miatt gyorsan kellett tanárokat felvenni, és ebbe "minden csalfaság belefért".
Szerinte abszurd helyzet, hogy a friss kommunikációs diplomások töredékét sem tudja felvenni a piac, amelyen ebben a helyzetben "nyomják le a béreket, szaggatják a tradíciókat".
Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke szerint elengedhetetlen, hogy külön válasszák a kommunikációs és az újságíró-képzést annak érdekében, hogy mindkét esetben a legfontosabb szakmai ismereteket oktathassák, a mostaninál jelentõsen nagyobb óraszámban.
Szikora József, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke szerint az újságírást posztgraduális képzéssé kellene tenni, hiszen "egy bizonyos társadalmi tapasztalat és mûveltség kell, hogy egy ilyen, közvéleményt befolyásolni képes mûfajt valaki felelõsen mûvelni legyen képes".
Kósa Csaba és Szikora József is egyetértett azzal, hogy napjainkban jóval több kommunikációs szakembert képez a felsõoktatás, mint amennyit a piac fel tudna venni.
A kommunikációs képzést 1992-ben az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Fõiskolán honosította meg Magyarországon. Egy évvel késõbb indult a kommunikáció szak a Csokonai Vitéz Tanítóképzõ Fõiskolán és a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzõ Fõiskolán.