FotoMedia

A forditó megjegyzése: Az USA-ban, Kanadában és még számos országban a témának tekintélyes szakirodalma és internetes oldalai léteznek. Pl. www. stopcovertwar.com stb.. Rá lehet keresni: "stalker"-rel. A forditó email-cime: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.



Szervezett zaklatás alatt azt értjük, amikor több egyén követi, zaklatja, kigúnyolja az áldozatot, valamint a személyes tárgyait megrongálja. Ez hosszú évekig eltarthat különösen mivel a végrehajtó és a törvényhozó hatalom még nem nézett szembe azzal a ténnyel, hogy a szervezett csoportok által elkövetett zaklatás létezik.



A pszichológiai hadviselés módszereit, fortélyait állitják hadrendbe a célszemély ellenében módszeres és jól levezényelt támadás során. Ennek gyakorta az a következménye, hogy a célszemély nevetség tárgyát képezi barátai és családja körében mivel ezt a történést rendkivül nehéz elhinni, feldolgozni. Azonban a célszemélyek növekvõ száma azt eredményezi, hogy egymással kapcsolatba lépnek és ennek során fény derül rá, hogy mindenütt ugyanazt a taktikát alkalmazzák. Ennek a taktikának a célja, hogy ezáltal elérjék a célszemély fizikai és lelki összeroppanását.



Annak az oka, hogy az alany eredetileg miért kerül a célkeresztbe változó. Néha a személy politikai aktivista. Mások rossz helyen vannak rossz idõben. Értesülések szerint egyes cégek felbérelik az elkövetõ csoportokat, azért, hogy elhallgattassák a volt alkalmazottaikat. Valószinüleg hazugságokat terjesztenek a célszemélyrõl a provóknak, akik azt hiszik, hogy a személy bizonyára deviáns, akit el kell ûzni a városból. Az okokat csak találgathatjuk. Egyes esetekben, Dr. Lawson szerint, aki a Terrorista zaklatás Amerikában /Terrorist Stalking in America/ c. könyv szerzõje , a személy semmi rosszat nem tett, hanem egész egyszerüen gyakorlóterepnek használják, vagy elrettentõ példa a csoport tagjainak, hogy mi történhet azokkal akik valamiképpen magukra haragitják a csoportot. Ez a célponttá válástól való intenziv félelem arra szolgál, hogy összetartsa a csoportot. Ez azért oly rettenetes lehetõség mivel a bandatagok tisztában vannak vele, hogy a célszemélyek életét tökélete sen tönkreteszik. (További információ Gy. I. K. -nél lesz)



Sokan megkérdezik: Miért bocsátkozna bárki efféle tevékenységbe? Hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk elõször is le kell szögeznünk, hogy az a személy, aki eldöntötte, hogy célponttá tesz egy embert nem azonos azzal a személlyel (ebben az esetben személyekkel) aki végrehajtja a zaklatást. Ezt nevezzük "megbizott zaklatónak". Azoknak akik kiszúrják maguknak a célszemélyt számos okuk lehet erre, úgymint bosszú, irigység vagy pedig el akarnak hallgattatni valakit. Lehetséges, hogy az elkövetõk a fizikai bántalmazást túl szélsõségesnek vagy vagy túlzottan kockázatosnak tartják. Valóban, ez a fajta lelki bántalmazás sokkal hatékonyabbnak bizonyul. Teljesen tönkre tehetõ vele egy ember élete és ugyanakkor nincs vagy alig van bizonyiték az elkövetõk ellen.



Továbbá, hogy a provók miért is végzik ezt a tevékenységet: alig vagy semmi köze nincs ahhoz, hogy a személy miért lett kiválasztva elõször. Elképzelhetõ, hogy a zaklatásban részt vevõknek nincs tudomásuk arról, hogy miért pécézték ki a célszemélyt és a legtöbbnek semmilyen személyes érdeke nem fûzõdik a zaklatáshoz. Azonban egyértelmû, hogy egyrészt, káros szenvedélynek minõsül, másrészt pedig jó mulatság a provóknak. Amikor némelyik provó szemtõl-szembe kerül a célszeméllyel kiül arcára egyfajta gonosz, önelégült mosoly mintegy hivalkodva, hogy neki hatalmában áll megfélemliteni az áldozatát. Egyértelmüen élvezik, hogy uralják a helyzetet.



Amiképpen társadalmunk mai rögeszméje a Való világ c. TV- mûsor, ez a ténykedés is elkerülhetetlenül népszerüséget szerezhet mint a valóság végsõ megtapasztalása. Ilyen a provók természete: feneketlen pokol amely örökké egyre nagyobb izgalomra vágyik. A célszemély csupán préda egy soha véget nem érõ játékban. De nehogy tévedésbe essünk, bármi is az inditóok, ez kegyetlen és számitó gyûlöletbõl eredõ bûncselekmény.



A tevékenység leirása



A különféle akciók gyakran igen kifinomultak és néha nem lehet megkülönböztetni a normális, hétköznapi tevékenységektõl melyek félresikerülnek, de tipikusan jóval gyakrabban fordulnak elõ, mint ahogy az normális körülmények közt történik. David Lawson mutat rá a Terrorist Stalking in America c. könyvében, hogy az áldozat szándékoltan van szenzitizálva (érzékennyé téve) a provokátorok jelenlétére, úgyhogy tisztában van vele, hogy az események meg vannak rendezve . Ez igen erõs lelki megterhelést okoz köszönhetõen az elszigeteltségnek és annak, hogy az áldozat nevetség tárgyává válik amikor megkisérli a vele történteket másokkal megosztani. Ez nem más mint a lelki terror uralma, melynek célja, hogy az áldozat õrültnek látszódjék és, hogy állandó szorongás és stressz legyen az osztályrésze azon való aggódásában, hogy "mi fog most következni" (ez "hiper-éberségként" is ismert).



Az 1944-ben forgatott Gázláng c. film szól arról, hogy a férj megpróbálja a feleségét õrületbe hajszolni, ebbõl ered a gaslighting (gázlángozás) kifejezés. A Slang City szerint valakit "gázlángozni" annyit tesz mint szándékos összezavarással megõrjiteni õt. A Gázláng c. filmbõl származik, melyben a szép örökösnõt elveszi a gonosz Charles Boyer , aki abban reménykedik , hogy megkaparinthatja a vagyont, ha õrületbe kergeti a nõt .A férj meggyõzi a nõt, hogy olyasmit lát és hall, amely nem létezik, beleértve a gázlángot (a villanykörte õse) is, ami ki-be kapcsol amikor a férj nem tartózkodik otthon. A kifinomult eszközök, amelyeket a férj vet be azon célból, hogy a feleség kételkedni kezdjen saját józan eszében, hasonlók azokhoz a módszerekhez melyeket a provokátorok alkalmaznak, hogy idegileg kikészitsék a célszemélyt. Eleanor White kommentárja a témáról: Kérjük kattintson ide. (Ez egyelõre csak az eredeti angol nyelvû honlapon mûködik.)



Példának okáért az elkövetõk, (akiknek gyakorta bejárásuk van a célszemélyek lakásába) idõnként bemennek a házba, amikor a célszemély nem tartózkodik otthon, kissé elmozditják a holmikat vagy bepiszkolják a padlót vagy a bútort vagy valamit kivisznek a házból és berakják a kocsiba. De általában akkora kárt nem okoznak, hogy értesiteni kellene a rendõrséget. Ebbõl látható, hogy ez a tevékenység egy pszichológiai macska-egér játék, amellyel semmi nyilvánvaló károkozás nem történik mint pl. a ház felgyújtása vagy értékek eltulajdonitása.



Egyes esetekben a célszemélynek nincs tudomása arról, hogy kipécézték maguknak. Úgy tûnik neki, hogy a világ tele van nagyon durva emberekkel és állandóan eltörnek a dolgai (nincs szerencséje). Lawson szerint az elkövetõket nem érdekli, hogy az alanynak tudomása van-e arról, hogy célbavették. A lényeg számukra, hogy biztosak legyenek benne, hogy uralják a helyzetet.



További információ a Terrorist Stalking in America c. könyvben található.

www.gangstalking.ca

http://www.alcazotthaboru.eoldal.hu/