FotoMedia

KEVÉSBÉ INFORMATÍVAK
Az Európában bemutatott tévémûsorok kevésbé informatívak, ám annál szenzációhajhászabbak lettek - állapította meg az európai Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute).
A Soros György alapítványához köthetõ, budapesti székhelyû intézet jelentésérõl a BBC számolt be a napokban. A kutatók jelentése szerint a tévénézõk kontinensünkön mintegy 4000 adó közül választhatnak, s az európaiak számára a televízió vált az elsõdleges információs forrássá. Az elemzés határozottan állítja, hogy a hírmûsorok minõsége jelentõsen visszaesett. „Alig találhatók tényfeltáró mûsorok és kisebbségekkel foglalkozó adások a kereskedelmi és a közszolgálati csatornákon” - olvasható a dokumentumban.
Az intézet 20 európai országban vizsgálta a törvényi szabályozást, a tévéadók tulajdonosi szerkezetét, s természetesen az adások tartalmát. Az összegzés szerint romlott a kulturális és hírmûsorok minõsége azokban az országokban, ahol a teljes piacot mindössze néhány cég uralja, illetve ahol szabad folyást engedtek a kereskedelmi televízióknak. Az egyik gyakran idézett példa Franciaországé, ahol a TF1 kereskedelmi televízió a közönségnek átlagosan egyharmadát köti a képernyõ elé minden este, s ezzel a televíziós reklámbevételek felét tudja megszerezni.
A jelentés szerint a digitális mûsorszórás ösztönözheti a versenyt, és jobb mûsorszerkezetre sarkallhat. Mivel azonban a digitális mûsorszórás a legtöbb országban még szabályozatlan, fennáll a veszélye annak, hogy a kereskedelmi csatornák kezdettõl fogva jelentõsen befolyásolni fogják az új technológiára épülõ adások tartalmát.
Az Open Society Institute szerint a kormányoknak nem szabad hagyni, hogy a piac határozza meg a mûsorkészítési elveket, például a közszolgálati csatornáknak automatikusan meg kellene kapniuk a digitális mûsorszórási engedélyt.
Az intézet azt javasolja, hogy az Európai Unió állítson fel egy szervezetet a médiakoncentráció hatásának figyelésére, egyben sürgeti a nemzeti kormányokat, hogy biztosítsák a tulajdonlás és a közszolgálati média támogatásának átláthatóságát.
A jelentés szerint ma sokhelyütt hiányoznak a megfelelõ információforrások ahhoz, hogy a nézõk a demokrácia követelményeinek megfelelõen tudják meghozni döntéseiket.
„A kereskedelmi tévék áradata nézettségi háborút indított el, amelybe a közszolgálati adók is beszálltak. Ennek elkerülhetetlen következménye lett, hogy sok országban a közszolgálati tartalmak is lebutultak”- nyilatkozta a jelentés kapcsán Haraszti Miklós, az EBESZ médiafelelõse.