FotoMedia

 Pécset javasolja 2010-re Európa kulturális fõvárosának a kormány - jelentette be Bozóki András kulturális miniszter a szerdai kormányülés után. 2010-ben Magyarország és Németország egy-egy városa közösen viseli a címet egy évet keresztül.
Mind a hét olyan magyar város hozzájut fejlesztési forrásokhoz projektje legfontosabb elemeinek megvalósítására, amelyik bekerült az Európa kulturális fõvárosa címre kiírt pályázat második fordulójába - közölte Bozóki András a kabinet szerdai ülését követõ sajtótájékoztatón, miután kiderült: Magyarország Pécset javasolja a brüsszeli döntéshozóknak 2010-re Európa kulturális fõvárosának.
A kulturális miniszter konkrétumok említése nélkül úgy fogalmazott, hogy milliárdok állnak majd rendelkezésre a Nemzeti Fejlesztési Tervben erre a célra. A programokat uniós forrásokból, állami támogatásból és magánbefektetõk pénzébõl finanszírozzák.
A tárcavezetõ azt mondta, "konszenzus közeli" döntéssel esett a választás Pécsre, a nemzetközi zsûri könnyû helyzetbe hozta a kabinetet, amely örül, hogy szakmai alapon szakmai döntés született.
Bozóki András a gyõztes pályázat erényei között a benne megfogalmazódó régiófejlesztési törekvést emelte ki és azt, hogy az egyetemi város hangsúlyosan kíván építeni tudástõkéjére. Számított az épített és a szellemi örökség szempontja, és az is, hogy Pécs esetében a Balkán kapujáról van szó.
A kulturális miniszter a napokban tájékoztatja a kormány határozatáról Brüsszelt, ahol jövõ tavasszal várható végleges döntés. 2010-ben egy magyar és egy német város lesz Európa kulturális fõvárosa.
DEMSZKY POLITIKAI DÖNTÉSRÕL BESZÉL
Budapest minden segítséget megad Pécsnek, hogy az Európa kulturális fõvárosa 2010 címre javasolt település minél sikeresebb programokat szervezhessen az egész magyar kultúra javára - mondta Demszky Gábor a Fõvárosi Közgyûlés szerdai rendkívüli ülésén. A nyertesnek gratuláló fõpolgármester ugyanakkor sajnálatának adott hangot, hogy nem Budapest végzett az élen. Demszky Gábor szerint a kormány döntésében a kulturális szempontok mellett politikaiak is szerepet játszottak. "Úgy látszik, hogy egy vidéki városnak kellett nyernie" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a döntés politikai célja nyilvánvalóan a Budapest-vidék ellentét oldása volt.
Demszky Gábor bejelentette azt is, hogy a fõvárosi pályázatban szereplõ kiemelt fejlesztéseket megvalósítják, a dél-budai fejlesztésektõl a régi pesti zsidónegyed rehabilitációján át az egykori óbudai gázgyári telep kulturális hasznosításáig.
Esélylatolgatások döntés elõtt
A Népszabadság úgy tudta, hogy a kulturális miniszter által felkért tizennégy tagú nemzetközi zsûri már a múlt keddi ülésén felállította az erõsorrendet. "Úgy tudjuk, három város, Budapest, Miskolc és Pécs végzett az élen, Debrecen, Eger, Gyõr és Sopron már nem reménykedhet.(...) Forrásaink úgy vélik, hogy végül Pécs lesz a gyõztes" - áll a napilap szerdai cikkében.
A Bozóki András kulturális miniszter által felkért szakmai és laikus zsûri tagjai: Liz Barrett újságíró (Nagy-Britannia); Enyedi György akadémikus; Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára; Julius Horváth egyetemi tanár (Szlovákia), Kovács János Mátyás közgazdász; Ladányi János szociológus; Greg Richards, a Tourism Research and Marketing UK partnere (Nagy-Britannia), Schneider Márta, a kulturális tárca helyettes államtitkára; Somogyi Zoltán, a Magyar Turisztikai Hivatal elnöke; Pekka Timonen, Helsinki kulturális igazgatója (Finnország); Uj Péter újságíró; Vargha Mihály építész; Ingo Weber EU-szakértõ (Németország); Wessely Anna szociológus.
Pécs - mivel pályázott?
A határtalan város. Miközben a pályázat a város hagyományos kulturális karakterére (mûemlékek, egyetem) alapoz, feltörné a történelmileg kialakult kulturális struktúrákat. A fejlesztések - egy kivétellel - a belvároson kívüli területekre összpontosulnak, egy új kulturális tengelyt hozva létre a városmag és a külsõ területek között. Az ipari termelés szûkülésével folyamatosan funkcióját veszítõ Zsolnay-gyár - amolyan város a városban jellegû képzõdményként - új kulturális negyedként éledne újjá. A pályázat a grandiózus új építészeti alkotások helyett a "sok kicsi sokra megy" elvére épül. Célja: visszaadni a város közösségi tereit, erõsíteni mediterrán karakterét. Az új sétálóövezetek, parkok kialakítása során felszínre hoznák például az urbanizációval az aszfalt alá szorított csermelyek, patakok egy részét.
(HVG, 2005. október 15.)