FotoMedia

A gútai Vitaflóra társaság tiltakozik a magyar tömegtájékoztatásban ellene felhozott vádak hallatán
Virsinger György, a Pest megyei élelmiszer-állomás igazgatójának tájékoztatása szerint a megvizsgált nyolc mintából ötnél bizonyosodott be, hogy a lisztek sikértartalma alacsonyabb az elõírtnál. Az állomás a minõségi hiba miatt eljárást indított a szlovákiai gyártó ellen. A magyar hatóság az ügyben azért léphet fel, mert az uniós szabályozás szerint a vétkes szlovák cég tulajdonképpen „belföldi vállalkozásnak” minõsül. Mire a vizsgálatok befejezõdtek, a kifogásolt olcsóbb árfekvésû liszt elfogyott az üzletekbõl – közölte az igazgató. A rossz minõségû termék nem okozhatott humán-egészségügyi gondokat, de az alacsony sikértartalom a liszt felhasználási értékét jelentõsen csökkenthette. Makay György, a Magyar Gabonaszövetség fõtitkára által végeztetett laboratóriumi vizsgálatok azt támasztották alá, hogy a liszt sikértartalma 5-10 százalékkal volt alacsonyabb a minimálisan megszabott 27 százalékos mértéknél. Magyar szakmai vélemények szerint valójában technológiai trükkel elõállított, selejtes liszt jelent meg a magyar pultokon.
Vajon mit szól ehhez a másik fél, a Vitaflóra társaság, amelynek gútai malmában õrölték a kifogásolt lisztet? Varga Tibor, a cég tulajdonosa lapunknak eljuttatta a társaságnak az üggyel kapcsolatos hivatalos állásfoglalását, amelyben többek között ez áll: „Minket nem szólítottak meg ez ügyben, még az objektivitás lehetõségét is kizárva ezzel. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy hibátlanok és tökéletesek vagyunk, de a védekezés lehetõsége talán nekünk is kijárna. Elsõsorban ezért visszautasítunk minden rosszindulatú, a nevünket és üzleti hírnevünket beszennyezõ cikket vagy mûsort, amelyben cégünk bármelyik termékérõl, a tényekkel ténylegesen nem alátámasztott véleményezést közöltek, közölnek. Jellemzõ, hogy a „technológiai trükkel elõállított”, „rossz minõségû”, „hibás termék”, „a sikértartalom 5-10 százalékkal volt alacsonyabb”, „selejtes liszt”, „ismeretlen eredetû” minõsítések milyen nagymértékû tájékozatlanság szüleményei.” A Vitaflóra egyebek mellett leszögezi, hogy termékeinek gyártására a svájci székhelyû Bühler cég technológiáját használják, amelyek a világ legismertebb malomipari gépei; 2002 óta üzemük az ISO 9001:2000 minõségbiztosítási rendszerben dolgozik; 2005 májusa óta a HACCP rendszerre is minõsítést kaptak; gyártási folyamatuk mindenben megfelel a szlovák élelmiszer-ipari kódex elõírásainak, amelyek harmonizált összhangban vannak az EÚ élelmiszeripari követelményrendszerével; cégük az elsõ, és a mai napig az egyetlen szlovákiai malom, amely 2003-ban teljesítette az EÚ és az SZK Földmûvelési Minisztériuma által elõírt feltételeket és megkapta a Znaeka kvality/Quality Food kiváló termékeket minõsítõ tanúsítványt; termékeinek minõségét öt különbözõ mutató alapján határozzák meg, tehát csak egy mutató (sikértatalom) figyelembevétele alapján pontatlannak tartják a minõség megítélését. A Vitaflóra nem tartja kizártnak, hogy bizonyos minták esetében lisztük sikértartalma nem éri el a magyar finomliszt normája által elõírt 27-es értéket, de az EU-val összhangban lévõ szlovák élelmiszerkódex – amely szerint dolgoznak – a liszt minimális sikértartalmát 24-es értékben határozza meg. Ráadásul a cég 2005-ben egyedülálló módon külföldi malomként kapta meg az magyarországi Országos Molnárnapok társszervezõi jogát és kivívta a magyar molnárszakma elismerését.
Az ügy további pikantériája, hogy a Magyarországra szállított liszt egy részét magyarországi búzából szerette volna a Vitaflóra gyártani, ám éppen minõségi okok miatt a búza importja a mai napig akadozik. Ezért a gútai társaság szerint az ellenük felhozott rosszindulatú minõsítések és vádaskodások túlnyomó része teljesen megalapozatlan és felületes információkon nyugszik. (VG, ú, shz)