Főoldal Kárpát-medence Tíz év alatt tört a semmibõl az élre

Tíz év alatt tört a semmibõl az élre

E-mail Nyomtatás PDF
Az izsai Dumet a második legjobb cég a hazai mezõgazdasági és élelmiszer-ipari vállalkozók versenyében
Amikor Sámson Ferenc tíz évvel ezelõtt a volt izsai szemétdombot kitisztította, és létrehozta rajta vállalata telephelyét, a faluban és környékén senki nem bízott abban, hogy vállalkozása két-három évnél hosszabb ideig megmarad.
Az izsai Dumet a második legjobb cég a hazai mezõgazdasági és élelmiszer-ipari vállalkozók versenyében
Amikor Sámson Ferenc tíz évvel ezelõtt a volt izsai szemétdombot kitisztította, és létrehozta rajta vállalata telephelyét, a faluban és környékén senki nem bízott abban, hogy vállalkozása két-három évnél hosszabb ideig megmarad. Az alapító cégtulajdonosnak ugyanis mindössze 6 ezer korona készpénze, egy öreg Škodája és egy inkább roncsnak beillõ Zetorja volt, amelyben már a vezetõülést is deszkákból fabrikálták össze. A családi vállalkozás azonban Sámson szaktudásának és családja megértésének, összefogásának köszönhetõen nemhogy megbukott volna, hanem ellenkezõleg, 2001-tõl rendszeresen a százas toplistára is felkerült, és évrõl évre jobb helyezést, az összesített versenyben nagyobb pontszámot ért el. „Mindig arra törekedtem, hogy olyan növényeket termeljek, amelyek térségünkben jól érzik magukat, s nem aszerint állítottam össze a vetésforgót, vásároltam a gépeket, hogy mikor, mit, mennyivel támogat a szaktárca” – mondta vendéglátónk, akit a siker titkáról faggatunk. Sámson Ferenc két olyan növényre alapozta vállalkozását, amelyre az EU-ban a területalapú, tehát alanyi jogon járó támogatáson túl kiegészítõ vagy pótlólagos támogatás nem igényelhetõ. Ez pedig a cukorrépa és a burgonya. Az utóbbit saját bevallása szerint csak azért termeli, hogy egész évben foglalkoztathassa alkalmazottait, és ne csak idénymunkára kelljen szerzõdni velük, növelve ezzel az amúgy is magas munkanélküliséget a faluban.
Nálunk a cukorrépa, ha nagykönyv szerint termelik, csodákra képes. Évekkel ezelõtt megfogadtam, olyannyira felfejlesztem ezt az ágazatot, hogy nekünk akkor is megérje répát termelni, amikor a konkurencia már nem bírja a költség-bevétel versenyt nyilatkozta lapunknak a gazda. Az eredmények pedig magukért beszélnek: egy országos szaklap a répahozam és a cukortartalom alapján az izsai Dumetet a negyedik legjobb termelõként értékelte 2004-ben országos viszonylatban.
A ma már 355 hektáron gazdálkodó Sámson elárulta, nála a répavetéstõl a -kiszántásig az összes technológiai eljárás a gépekbe beépített GPS (mûholdas helymeghatározó) révén számítógépen ellenõrizhetõ. Ennek köszönhetõen a költségek optimalizálhatók. Az izsai vállalkozó azonban készül arra az eshetõségre is, ha Brüsszel a tervezettnél hamarabb faragná le saját, illetve Szlovákia cukorkvótáját. Ebben az esetben olyan növények termelésére is áttérünk, amelyeknél a cukorrépa gépsor maradéktalanul felhasználható, mondta. A Top Agro versenyt a szlovákiai mezõgazdasági szakújságírók az agrártárcával karöltve rendezik immár tizedik éve. A versenybe benevezõ mezõgazdasági és élelmiszer-ipari cégek gazdasági eredményeit a pozsonyi Agrárgazdasági Kutatóintézet értékeli, és bonyolult gazdaságossági számítások alapján állítja össze a toplistát. Ebben a megmérettetésben Sámson Ferenc agrártermelõ a trencséni Old Herold szeszgyár mögött a második lett. Mivel az EU-ban egyre nagyobb súlya van a környezeti tényezõknek, holnap Nagytapolcsányban eredményt hirdetnek abban a versenyben is, amelyet a Vidékfejlesztési Ügynökség értékelt. Szakértõi azt vizsgálták, hogy az agrárvállalatok a gazdasági mutatókon túl miként tesznek eleget a környezetgazdálkodási követelményeknek is. (gyor)
ÚJ SZÓ-TUDÓSaTÁS

Módosítás dátuma: 2005. október 27. csütörtök  

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 84 vendég böngészi