FotoMedia

 „Az állami magyar egyetemet követelõknek igazuk van, de ezt nem utcai tüntetésekkel, és nem feltétlenül a Babes–Bolyai Tudományegyetem szétválasztásával lehet elérni. Ez a kérdés lassan már nem lesz feszültségforrás” – jelentette ki Kolozsváron Markó Béla miniszterelnök-helyettes.
Az RMDSZ elnöke errõl a magyar egyházak vezetõivel az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a felekezeti oktatásról és a vallási törvénytervezetekrõl folytatott egyeztetést követõ sajtótájékoztatón beszélt.
A Krónika azon kérdésére, miszerint a kormánykoalícióban létezik-e bármiféle megállapodás egy új magyar egyetem létrehozásáról, Markó Béla kifejtette: „mindenben van konszenzus, a magyar nyelvû egyetem kérdésében viszont még nincs. Ezt a kérdést amúgy sem lehet egy-két napon belül elintézni, de eljön az idõ, amikor ebben is megállapodunk”.
Markó Béla szerint jelenleg a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar karainak megerõsítése a legfontosabb. Ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) alakuljon át romániai állami forrásokból mûködtetett önálló magyar egyetemmé, de mint hozzátette: „ez azonban az alapítók elképzeléseitõl és szándékaitól is függ”. Mint ismeretes a Sapientiát az erdélyi magyar egyházak szorgalmazására a magyar állami költségvetésbõl hozta létre 2001-ben az Orbán-kormány, az intézmény eddig kizárólag magyar költségvetési forrásokból mûködött. Az EMTE román állami forrásokból is történõ támogatása azután vált lehetõvé, hogy a magyar, illetve a román kormányok október 21-i, bukaresti együttes ülésén errõl is aláírtak megállapodást.
Az önálló állami magyar egyetemet viszszakövetelõ erdélyi kezdeményezéseknél kevésbé bonyolult az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása – derült ki a kolozsvári sajtótájékoztatón. Markó szerint a restitúciós jogszabályok módosítása lehetõvé teszi a teljes visszaszolgáltatás elvének gyakorlati megvalósulását, de – mint hozzátette – sokszor a helyi tanácsok és a polgármesteri hivatalok akadályozzák, vagy kezelik felületesen a kérdést.
„Megállapodtunk, hogy az RMDSZ és az egyházak közösen segítik a helyi hatóságokat a teljes visszaszolgáltatásban, amit fel kell gyorsítani” – mondta Markó, hozzátéve, hogy komolyabb melléállással egy év alatt valamennyi ingatlan visszaszolgáltatásáról dönteni lehet. Adatai szerint a romániai magyar egyházak több mint 1800 ingatlant kértek vissza az államtól. Eddig 400-ról létezik elvi, közel 300-ról érvényes visszaszolgáltatási határozat, de csak nagyon kevés ingatlant vettek vissza ténylegesen tulajdonukba a magyar egyházak. Kérdésre válaszolva, miszerint, ha a visszaszolgáltatási jogszabályok annyira jók, a magyar püspökök miért mennek Brüsszelbe panaszkodni, Markó elmondta: a püspököknek igazuk van, jogosan sürgetik a restitúciót, de ezt Brüsszel helyett inkább Bukarestben kellene megtenniük.
Markó Béla ugyanakkor jelentõs elõrelépésnek nevezte a felekezetek mûködését és a felekezeti oktatást szabályozó törvény tervezetét. Mint mondta, a felekezeti oktatásról szóló jogszabály elõírja majd ennek az állami támogatását, de akár a felekezeti egyetemek létrehozása sem kizárt. A vallástörvénynek a szenátus szakbizottságában levõ tervezetét minden felekezet elfogadhatónak tartja, s azt a nemzeti kisebbségekrõl szóló törvénytervezethez hasonlóan a Velencei Bizottság is pozitívan véleményezte – részletezte a miniszterelnök-helyettes.