Főoldal Sajtóarchívum Vivat Academia AKIK MEGMÉRIK A FÖLDET (Vivat Academia)

AKIK MEGMÉRIK A FÖLDET (Vivat Academia)

E-mail Nyomtatás PDF

Beszélgetés dr. Márkus Béla egyetemi tanárral, a GEO főigazgatójával

Augusztus 14-én Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter felavatta a kar legújabb oktatási létesítményét, az Ingatlan-nyilvántartási Szervező Szak új tantermeit. A karon aznap nyílt meg a Geoinformatika a földhasználatban című nemzetközi nyári egyetem. Ebből az alkalomból kérdeztük a főigazgatót.

– Miként értékeli a Főigazgató Úr a geoinformatika
jelentőségét napjainkban, egyrészt az államigazgatásban, másrészt a polgárok
mindennapi életét tekintve?
– Nem akarom az informatikai társadalommal kapcsolatos közhelyeket
ismételni. A geoinformatika a digitális térképi hátteret biztosítja
ebben az új világban. A geoinformatikai eszközök a naprakész térbeli
információk megjelenését ígérik az államigazgatás mindennapjaiban. A
Geoinformatikai Kar szoros kapcsolatban áll a földhivatalokkal. Például:
a földhivatalok a kormányzati portálon keresztül, a nap 24 órájában – az
állampolgárok és a civil szervezetek számára – közhiteles tulajdoni
adatokat biztosítanak, rövidesen a TAKARNET hálózaton keresztül
garantálják a polgármesteri hivatalok számára a tulajdoni adatokat.
Ezzel egyrészt megszűnik a kettős nyilvántartás, másrészt a polgároknak
nem kell az ország távoli részeibe utazniuk a hiteles tulajdoni
lapokért, mert azt a helybéli jegyző is kiszolgáltathatja. Ha folytatom
ezt a gondolatsort, akkor az építési engedély megszerzéséhez nem kell
majd sorra kopogtatni a közmű üzemeltetők ajtaján, mert az adatok a
polgármesteri hivatalok „egy-ablakos" rendszerében (pl. az ügyfélszolgálaton) elérhetők lesznek.
Nem hagyható ki az agrártámogatások kérdése sem, mely kapcsán ugyancsak fontos szerephez jut a
geoinformatika.
– Mely területeken fejlődött ez a tudománycsoport az utóbbi évtizedben a
legjelentősebben?
– A geoinformatika tudományának gyökerei a geodézia, a térképeszet, a
földrajztudomány révén messzire nyúlnak, de a modern geoinformatika alig
több mint harminc éves. Kezdetben a hardver és a szoftverek
megteremtése jelentette a fő problémát. A múlt század végén a térbeli
adat-infastruktúra megteremtése volt a súlyponti feladat. Az utóbbi
években a hálózatok szerepe erősödött, és az internet adta lehetőségek
kihasználása vet fel új és új problémákat. Példaként említhetem a
műholdak által szolgáltatott tengernyi adatmennyiség
feldolgozását és ebből információk szolgáltatását, de
hasonlóképpen adatokkal árasztanak el bennünket az egyre általánosabbá váló, folyamatosan mérő
szenzorok vagy megfigyelő kamerák.
– A főiskola a tudományos vívmányok gyakorlati hasznosításában milyen
fontos eredményeket mutathat fel?
– A geoinformatika nem olcsó dolog. A számítógépek, perifériák és
adatbázisok a vállalatok vagyonának tetemes részét jelentik. Ezek
rendszeres megújítása, az adatok „élőn tartása" sokba kerül. Ezért nagyon
fontos az informatikai oktatás, képzés és kiképzés. Karunk meghatározó
szerepet tölt be a geoinformatika hazai oktatásában, de eredményeinket
szerte a világban ismerik és elismerik. Ennek számos jele sorolható
lenne, de kiemelem az évente „GIS OPEN" néven megrendezett
konferenciánkat, a 2. Európai Térinformatika Oktatási Konferenciát és a
Nemzetközi Térinformatikai Nyári Egyetemeinket.
– A főiskola életében milyen jelentős változások várhatók a közeljövőben?
– A Kar hallgatói létszáma a kilencvenes évekig mintegy 180 fő volt. Azóta
jelentős növekedés következett be. Ebben a tanévben a létszám meghaladja
az 1000 főt. Ennek a pozitív változásnak kedvezőtlen hatásai is lehetnek,
ha ezeket nem kezeljük kellőképpen. Sürgős szükségünk van az oktatási
épületeink bővítésére, de szervezeti változásokat is tervezünk.
– Milyennek ítéli meg az intézmény szellemi teljesítményét és elegendőnek
tartja-e az anyagi és egyéb lehetőségeket a fejlődéshez?
– Karunk az akkreditációk során eddig elismeréseket kapott. Sajnos az
oktatói utánpótlással gondjaink vannak. Tavaly az átlagéletkor elérte az
56 évet. Azóta fiatalítást kezdtünk, de sok a teendő a fiatal
tehetségeink támogatásában és megtartásában. Az ipar elszívó hatása a
geoinformatikában fokozottan jelentkezik. Szerencsére a földügyi szektor
és az ipar erkölcsi, szakmai és anyagi támogatását élvezzük.
– A végzett szakemberek felkészültsége és a gyakorlati élet igényei
mennyiben vágnak egybe, különös tekintettel az elhelyezkedési
lehetőségekre?
– Kijelenthetem, hogy a hallgatóinknak nincs elhelyezkedési problémája.
Ennek ellenére – idén először – állásbörzét szerveztünk, mely a
hallgatóinktól jó visszajelzéseket kapott. Végzett hallgatóink sok
geodéziai, térinformatikai cégben vezető szerepet töltenek be. A
gyakorlati élettel való szoros kapcsolat mindig jellemző volt a GEO-ra.
Most Tanácsadó Testületet alakítottunk, melynek 12 tagja a szakma
legelismertebb képviselői közé tartozik.
– Végül egy személyes kérdés: milyen fontos feladatokat tűzött ki maga elé,
egyrészt a főiskolai kar életét tekintve másrészt saját tudományos
munkájában?
– Karunk neve Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karról változott
Geoinformatikai Főiskolai Karra. A főigazgatói programomban a Kar
megújítását ígértem. Sokat léptünk előre az új arculat kialakításában, a
munkahelyi kultúra és környezet javításában, de ezen a téren még messze
elmaradunk az európai színvonaltól. Törekedni fogunk az oktatási piacunk
további bővítésére. Nemzetközi kapcsolatok terén jól állunk. Hallgatóink számára – az ECTS (európai
kreditátviteli rendszer) révén – újszerű lehetőségeket dolgoztunk ki az MSc oklevél megszerzésére
Angliában, Hollandiában, Ausztriában. Fontos lépés lenne a Kar nevéből a
„főiskolai" jelző kitörlése. Ennek érdekében komoly támogatást kaptunk
az Egyetem vezetésétől, a társkaroktól, különösen az Erdőmérnöki
Kartól.
A tudományos munkára sajnos kevés idő marad, pedig fő kutatási témám – a
digitális domborzatmodellezés – most újra virágkorát éli. Ezen a téren
kutatási megrendelést kaptunk a Földmérési és Távérzékelési Intézet
által felállított nagypontosságú domborzatmodell matematikai vizsgálatára, és a
pontosságot növelő technológiák kidolgozására. Az OTKA támogatásában
kutatásokat végzünk a „Birtokrendezés Informatikai Modelljének Elemzése"
címmel. Ez átfogja a geoinformatika minden ágát. Ebben magam az
adatintegráció és az információk megbízhatósági kérdéseivel foglalkozom.
Zétényi Z.

Fotó: 2Z Fotó & Média

Módosítás dátuma: 2010. október 06. szerda  

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 75 vendég böngészi