FotoMedia

2010/04/25 - Újabb konspirációs teória? Lengyelországban gyakorlatilag nincsen egyetlen ember sem, aki elhinné a lengyel kormánydelegáció repülőgépének lezuhanását követően kiadott orosz magyarázatokat. Sokan az oroszok által elkövetett második Katynnak tartják a történteket.
Nem véletlen, hogy lengyel részről még mindig tart a hírzárlat és teljes gőzzel folyik a vizsgálat. E cikk írásáig - a villámgyorsan kiadott hivatalos orosz magyarázattal ellentétben - Varsóból még nem került napvilágra semmilyen nyomozati eredmény vagy nyilatkozat. A 40 milliós lengyel népet sújtó szörnyű szerencsétlenség volumenét tekintve a nemzetközi - és sajnos a magyar - sajtó feltűnően gyorsan levette a napirendről a témát, így a világ közvéleményét abban a hitben hagyták, hogy minden úgy történt, ahogy a tragédiát követő első órákban az oroszok mondták.
Nos, a 2001. szeptember 11-ét követő hivatalos amerikai verzióhoz hasonlóan előbb-utóbb itt is kiderül, hogy semmi sem úgy történt ahogy a Vlagyimir Putyin által irányított KGB (legutóbbi, mostanában használt neve FSB, Federalnaja Sluzba Bezopasnosti) el akarta hitetni a világgal.
Az egyik legmeghökkentőbb változat nyolc nappal ezelőtt egy zárt hozzáférhetőségű amerikai titkosszolgálati portálon jelent meg.
(A zárt hozzáférhetőség nem az abszolút titkosságot jelenti, [arra más módszerek vannak] hanem csak azt, hogy egy meghatározott olvasói kör egy sima jelszó használatával tudja olvasni a portáljukra kitett cikkeket. Az ott megjelent cikkek legtöbbször kikerülnek a széles nyilvánosság elé, később néha átveszik a nyomtatott lapok is. A cél mindössze annyi, hogy néhány magát fontosnak tartó titkosszolgálati ember pár nappal előbb olvasson néhány írást, mint a világ többi része. Most is ez történt. - Jack Corn)
Eszerint a lengyel kormánydelegáció gépét az oroszok Fehéroroszország felett eltérítették, Lech Kaczynski államfőt és az utasokat kivégezték, egy, az eredetihez hasonló másik Tupoljev-154-es gépet átfestettek és négy pilótával a delegáció eredeti céljához, Szmolenszk repülőterére küldtek. Ott szándékosan félretájékoztatták a pilótákat és a gépet a kifutópálya melletti erdőbe irányították. Az utasok nélküli üres gép lezuhant, a pilótákat egy KGB-s különítmény a helyszínen agyonlőtte. Pár óra múlva a már korábban meggyilkolt Kaczynski delegáció felismerhetetlenségig szétvert és összeroncsolt tagjait a szmolenszki szerencsétlenség helyszínére szállították, volt akit Moszkvába vittek, majd a holttesteket különböző időpontokban átadták a kiérkező lengyel vizsgálóbizottságnak.
Első olvasásra elég hihetetlennek tűnik ez a variáció. De azért nézzünk néhány tényt, amiről már sokan elfeledkeztek, vagy nagyobb nyilvánosság hiányában és a gyéren csordogáló hírek miatt a magyar közvélemény eddig még nem értesülhetett.
Putyin orosz és Tusk lengyel miniszterelnök Kaczynski előtt már egy héttel Szmolenszk környékén volt, együtt koszorúztak a katyni áldozatok emlékművénél. Tusk ugyanezzel a géppel és személyzettel utazott 2010. április 7-én Szmolenszkbe minden probléma nélkül. Érkezésük előtt az elavult katonai repülőtér új számítógéppel vezérelt radarrendszert kapott, amit Tusk és Putyin sikeres földet érése után, 2010. április 8-án nyomban leszereltek és ismeretlen helyre szállítottak. Tették ezt annak tudatában, hogy a lengyel államfő vezette második, az előzőnél sokkal nagyobb létszámú lengyel delegáció három nap múlva ugyanarra a repülőtérre fog leszállni.
A szerencsétlenség után nem vezényeltek a helyszínre egyetlen orvost vagy mentőkocsit sem. Órákkal később érkezett pár mentő, ami a roncsok között kisebb sérüléseket szerző, vagy túl sok füstöt beszívó orosz mentőalakulatok tagjait látta el.
A gép nagyon alacsony magasságról és aránylag kis sebességgel zuhant le, több darabra tört, de nem gyulladt ki, nem robbant fel, szemtanúk szerint csak néhány kis lángú tűzfészek ill. sovány füstoszlop volt látható. Ez nem indokolta az összes utas azonnali halálát és a felismerhetetlenségig összeroncsolt holttesteket, amiket csak DNS mintákkal tudtak azonosítani. A helyszínen mindössze 14 holttest személyazonosságát tudták megállapítani.
Az állítólag 96 emberrel lezuhant gépen nem volt egyetlen csomag, egyetlen aktatáska, egyetlen laptop vagy egyetlen személyes poggyász sem és a gép raktere is teljesen üres volt. Sok holttest annak ellenére, hogy a gép utasterében tűz nem volt, teljesen összeégett, és az elhunytak között volt több olyan, akinek a ruházatában a kiérkezett lengyel vizsgálóbizottság nem talált személyes iratokat.
Szemtanúk szerint a szerencsétlenség után egyenruhás orosz katonák azonnal kicserélték a repülőteret és a leszállópályát megvilágító berendezéseket és a landolást segítő nyomvonalat jelző erős izzókat más irányba fektették. Ez megerősíteni látszik azt a feltételezést, hogy a pilótát szándékosan vezették a leszállópálya helyett a közeli erdő fölé, és a rossz látási viszonyokat kihasználva az orosz repülőtéri személyzet szándékosan helytelen koordinátákat adott meg neki.
Több összeégett holttestet az oroszok a lengyelek tudta nélkül Moszkvába vittek. A DNS vizsgálatokon a lengyelek a kérésük ellenére nem vehettek részt, a holttestekből vizsgálati mintát nem kaptak, csak a kész jelentést kapták meg.
Az utastérben vért vagy vérnyomokat nem találtak.
A gép 2009 decemberében, alig öt hónappal a szerencsétlenség előtt Oroszországban volt felújításon, ahol új, orosz gyártmányú repülésirányító rendszerrel is felszerelték. Az orosz híradásokkal ellentétben a lengyel kormánygépeket karbantartó személyzet parancsnoka azt állítja, hogy a gép Varsóból kifogástalan műszaki állapotban indult útnak, és az emberei a repülésirányító rendszerhez az oroszországi szervizelés után nem nyúltak.
Ugyanez a parancsnok valamint több kollégája szerint mind a főpilóta székében ülő Arkadiusz Protasiuk százados, mind Robert Grzywna őrnagy, segédpilóta, az elnöki gépet irányító két tapasztalt pilóta az anyanyelvükön kívül tökéletesen beszéltek oroszul és angolul. A 36 éves, mélyen vallásos, két gyermekes Protasiuk megbízható és felelősségteljes katonatiszt hírében állt, akikről nehezen feltételezhető, hogy bármilyen, akár államfői parancsra olyat cselekedjen, ami szakmailag nem igazolható, vagy az utasainak életét veszélyezteti. Egy, a lengyeleknek átadott, a pilóták beszélgetését tartalmazó hangfelvételen Protasiuk és Grzywna normális társalgása hallható, veszélynek semmi nyoma, és nem található a szalagon arra vonatkozóan utalás, hogy bárki is utasította volna őket a leszállásra. A szalagról azonban nem állapítható meg, hogy mikor és hol készült.
A parancsnok ismételten felhívta a figyelmet, (az orosz híradások rendszeresen elfelejtik megemlíteni) hogy a gépet az oroszországi Szamarában tavaly decemberben a modernnek tekinthető, amerikai gyártmányú TAWS (Terrain Awerness and Warning System, gyártja az arizonai Universal Avionics Systems cég) rendszerrel is felszerelték, ami a pilótákat figyelmezteti, hogy ha valami alulról megközelíti a gépet, és veszély esetén akkor sem enged landolni, ha a pilóta erőszakkal akarja földre tenni. A TAWS rendszert a 90-es évek végétől kezdve szerelték fel az amerikai gépekre és 2005 óta egy szövetségi rendelet értelmében minden amerikai gépen kötelező a használata, kikapcsolni repülés közben nem lehet. Eddig még egyetlen ezzel felszerelt repülőgép sem zuhant le. A TAWS jól bevált, nagyon népszerű a pilóták között, gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy a figyelmeztetése ellenére a pilóta megkísérelje a leszállást. Az Interfax orosz hírügynökség 2010 április 24.-i jelentése szerint ez a TAWS rendszer a lezuhant TU-154-esen ki volt kapcsolva.
Szemtanúk szerint gép nem négyszer, hanem csak egyszer kísérelt meg leszállást, és a köd nem volt olyan átláthatatlanul sűrű, mint azt az orosz jelentések állították. Lengyel titkosszolgálati jelentések elképzelhetőnek tartják, hogy a ködöt az oroszok mesterségesen állították elő, hogy Kaczynski érkezésekor minél rosszabb látási viszonyok legyenek. A reptér környékén a baleset előtt 40 perccel készült fotókon még nyoma sem volt ködnek. A szemtanúk arról is beszámoltak, hogy a lengyelek érkezése előtt egy IL-62-es típusú orosz katonai repülőgép körözött több mint két órán át a szmolenszki reptér és a mellette elterülő erdő fölött. Az ABW (Agencja Bezpieczenstwa Wewnetrznego, a lengyel titkosszolgálat) valószínűsíti, hogy ez az IL-62-es felhősödést és gyors ködképződést elősegítő, vízzel kevert ezüstjódot permetezett a levegőbe. Szemtanúk állítása szerint az IL-62-es távozása után nem sokkal kezdődött a ködös idő.
A fekete dobozokat az oroszok elvitték, a tartalmát a lengyel vizsgálóbizottság tagjainak nem mutatták meg, tartalmukról a vezetőjük a DNS vizsgálatok eredményéhez hasonlóan csak egy lengyel nyelvű fordítást kapott, miszerint a gép műszaki berendezései valóban hibátlanul működtek. A tragédia helyszínén gyűjtött nyomozati anyagokat az oroszok szintén Moszkvába szállították, további sorsuk ismeretlen, azokról a lengyelek semmilyen tájékoztatást nem kaptak.
A szmolenszki reptéren Putyin és az érkező lengyel delegációk miatt a megszokottnál több orosz katona állomásozott. A szerencsétlenség után a katonák azonnal körülvették a roncsokat, és a videókamerákkal, fényképezőgéppel kifutó helyieket nem engedték fotózni, csak a saját embereik forgathattak. Az újságírókat és a tévés stábokat visszafordították a közeli útról, sok újságírót a felállított útblokádoknál megállítottak, a kameráikat átvizsgálták, elkobozták vagy kivették a fényképezőgépeikből a memóriakártyákat. Ennek ellenére több olyan "engedélyezetlen" videó is készült, amik felkerültek a netre.
Az egyik rossz minőségű gerillavideót Andrij B., (teljes neve ismeretlen) egy Szmolenszkben tartózkodó ukrán fiatalember készítette. Ezen látható, amint néhány férfi kutat a roncsok között és halható négy lövés, amikor valószínűleg a pilótákat vagy a szemtanúkat lövik agyon. Hazatérve a felvételt megmutatta a barátainak, akik közül ez egyik feltette a YouTube-ra. Andrij B.-t Kijevben 2010. április 15-én este az utcán ismeretlenek megtámadták és súlyosan bántalmazták. Másnap, 2010. április 16-án korán reggel három férfi felkereste a kórházban, kettő bement a szobájába, elvágták az életben tartó csöveket és háromszor mellbe szúrták, Andrij B. azonnal meghalt. Később ez a videó eltűnt a YouTube-ról, de azóta sok helyen ismét látható. (Lengyel és angol felirattal a cikk végén Önök is megtekinthetik.)
Egy másik helyi lakos szóbeli beszámolóját levetítették a szmolenszki tévében, ahol azt mondja, hogy ő egy rövid ideig a szerencsétlenség helyszínén tartózkodott és egyetlen holttestet sem látott mielőtt a katonák elzavarták, és szerinte kizárt, hogy több mint 80 halott lenne ott. Aznap este ezt többször is lejátszották tévében, de ezt a mondatot már kivágták belőle. Az interjút más tévécsatorna nem mutatta be.
A gyönyörű napos tavaszi időben megtartott temetési szertartásra Obama az Izlandról érkező vulkáni hamura hivatkozva nem ment el, helyette golfozott, bebiztosítva magának, hogy a sok millió lengyel származású amerikai közül egy sem fog ismét rá szavazni. (Obama Chicago-i politikus, és ebben a városban él a legtöbb lengyel-amerikai, több gazdag szponzora is lengyel származású.) Nem tartotta szükségesnek leróni a kegyeletét a tragikus körülmények között elhunyt lengyel elnök előtt Berlusconi olasz miniszterelnök, Károly angol trónörökös, Sarkozy francia elnök és Merkel német kancellár sem. A lengyelek ezt Merkeltől különösen zokon vették, nem csak a viharos múlttal terhelt speciális német-lengyel viszony miatt, hanem azért is, mert Berlin Krakkótól kevesebb mint 600 km-re van, és még sziréna nélküli gépkocsival is néhány óra alatt megközelíthető.
Hogy mi történt valójában Szmolenszk melletti erdő felett, azt valószínűleg soha, vagy csak nagyon hosszú idő elteltével fogjuk - vagy az unokáink fogják - megtudni. Talán még az is lehet, hogy a fenti változatról derül ki, hogy részben vagy teljesen megfelel a valóságnak.
(Jack Corn)