Főoldal Krónika
Krónika

Mintegy 420 ezer magyar hadifogoly adatai kerültek elő Oroszországban (MTI)

E-mail Nyomtatás PDF

Budapest, 2016. február 18. - Mintegy 420 ezer, a második világháború alatt szovjet hadifogságba került magyar katona adatait találták meg magyar kutatók Oroszországban - jelentette be a Gulág Emlékbizottság csütörtöki ülése után az emberi erőforrások minisztere Budapesten újságíróknak.

Bővebben...
 

Horthy megítéléséhez kritika és empátia is kell (MTI)

E-mail Nyomtatás PDF


Budapest, 2016. február 16. - Horthy Miklós kormányzó reális megítéléséhez kritikára és empátiára egyaránt szükség van - hangsúlyozta Turbucz Dávid történész a Horthy-kultuszról szóló könyve bemutatóján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) könyvtárában.

Módosítás dátuma: 2016. február 16. kedd Bővebben...
 

Történész: az 1945-ös budapesti kitörés objektív megítélését szélsőséges politikai érdekek nehezítik (MTI)

E-mail Nyomtatás PDF

Budapest, 2016. február 11. - Az 1945. február 11-én a budai Várból kitörő mintegy 18 ezer német és magyar katona emlékét egyelőre az aktuális politikai érdekekhez fűződő szélsőséges értékelések kísérik, máig hiányzik az események, és az abban résztvevők objektív megítéléséhez szükséges történelmi távlat - mondta Mihályi Balázs történész a kitörés 71. évfordulója alkalmából csütörtökön az MTI érdeklődésére.

Bővebben...
 

Hóman Bálint történelmi, jogi megítéléséről vitáztak az Akadémián (MTI)

E-mail Nyomtatás PDF



Budapest, 2016. február 4. - Hóman Bálint két világháború közötti történész, kultuszminiszter megítéléséről, politikai, kultúrpolitikai szerepéről és az antiszemitizmushoz való viszonyáról vitáztak az Akadémia jogtudományi intézetében Budapesten csütörtökön.

Módosítás dátuma: 2016. február 05. péntek Bővebben...
 

Egy székelyföldi nyelvész szerint a Duna-deltától északra lehetett a krónikák Csigla mezeje (MTI)

E-mail Nyomtatás PDF

Kolozsvár, 2015. december 16. - Sántha Attila székelyföldi nyelvész szerint a Duna, a Fekete tenger, a Prút és a Dnyeszter folyók által határolt területen lehetett az a Csigla mező, ahová a középkori krónikák szerint visszavonult Attila hunjainak maradéka.
Sántha Attila szerdán a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesületnél mutatta be az elmúlt években végzett kutatásai eredményét, melyek során arra a kérdésre kereste a választ, hol lehetett az a "campo Chigle" melyet Kézai Simon 13. századi krónikaíró a székelyek őshazájának tekint. A Gesta Hungarorum krónika szerint a hun birodalom felbomlása után a hunok maradéka magát székelynek nevezvén e területen élt több évszázadon keresztül, és innen csatlakozott a honfoglaló magyarokhoz.
Amint a nyelvész elmondta, Csigle mezejét a Kárpát-medence megannyi vidékén keresték már, de minden eddigi elmélet csak a helynevek hasonlóságára alapozott. Elmondta: nyelvi vizsgálatok alapján jutott arra a következtetésre, hogy a Krónikákban leírt Chigle vagy Chigla a Duna tengerbe ömlő legészakibb ága mellett fekvő, ma Ukrajnához tartozó Kiliával lehet azonos. Sántha Attila elmélete szerint Kézai Simon tulajdonképpen Jordanes 6. századi itáliai történetíró megállapítását veszi át, mely szerint a hunok maradékai Kis-Szkítia peremén telepedtek le, de a helyet Kiliához kötötte, mely az ő korában fontos település volt a Duna mellett. A helynevet pedig azért írta Chiglának, mert tanulmányai alapján észak-olasz írásmódot használt, amelyben a gl a magyar ly-nak felel meg.
A nyelvész 16. és 17. századi térképek során azonosította Kilia névváltozatait. Ezek közül Giacomo Cantelli da Vignola 1686-os térképét tartotta a legérdekesebbnek, melyen a térképrajzoló a korábbi térképét korrigálva le is írja, hogy Chigli azonos Kiliával. Sántha Attila arra figyelmeztetett, hogy a Csigla mezejének a Kilia térségével, a Budzsákkal való azonosítása a krónikák, és más írott források egész sor állítását teszi értelmezhetővé.
A kolozsvári előadást vita követte, melyen jelen lévő történészek fogalmaztak meg kritikai észrevételeket Sántha Attila állításaival szemben. Mint elhangzott, semmilyen régészeti kutatás nem erősíti meg azt a feltételezést, hogy a Budzsákot valamikor hunok vagy székelyek népesítették volna be.

 


5. oldal / 51

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 118 vendég böngészi